Jack

Ma beszéltünk, nagyon kivan:( Eljött az idő amit mondott Neki a pszichológusa! Irt P-is egy elég hosszú levelet. Érdekes gondolatai voltak, csak az a baj, hogy amiket irt olyan mintha vázlatpontok lennének, amit takar azt már nem fejtette ki. Engem már régóta őröl, ami igazán a levél fő témája, sokat gondolkozok és mondtam Neki is, nem szeretném ha miattam szakadna szét egy család! Ebben Ő is igazat adott Nekem, hogyha még közvetve is, de van közöm hozzá, de azt is mondta ha nem én akkor jött volna más, és általa robbant volna ez az időzitett bomba! Számomra valahol annyira félelmetes, ahogy két ember majdnem kiskora óta ismeri egymást és kiderül mégse... Igazából fogalmuk sincs a másik gondolatairól, érzelmeiről és minkettőnek mások a vágyai, ráadásul még ha szeretnék se tudnák megadni amire a másik vágyik... Érdekes, Ő a végsőkig kitartott mellette, újra akarta kezdeni, de amikor Ő lehetőséget adott Neki, soha nem tudott vele élni, sőt még rosszabb lett mint előtte volt. Még mindig nem fogja fel, hogy nem én vettem el Tőle, hanem ez egy folyamat volt ahogy egyre távolabb kerültek egymástól. Ha én már nem is leszek, akkor mindig jön  majd más, ahogy az régebben is történt.

Remélem, nem dúrvul tovább a helyzet.....

Egyszerűen reggelente nem tudok időben felkelni. Régen is ha edzésre kellett mennem sikerült felkelni, de iskola miatt valahogy nem jön össze... Pedig be kéne menjek, mert bajom lesz belőle ha ennyire nem járok be! Valahogy nem... Ma lett volna angol órám, de amiatt sem mentem be és este látom h irt az angol Tanár, hogy már annyira megszokta h irok neki ha nem megyek és reméli h nincs semmi bajom. Őszintén tök jól esett. Valakinek feltűnt, h nem vagyok ott! Ez azt is bebizonyitotta, hogy amit adunk azt kapjuk vissza. Sajnos meghalt neki az Édesapja és próbáltam egy kicsit támogatni ebben a helyzetben, ami Neki nagyon jól esett. A furcsa az, h utoljára múlt héten irkáltunk mi van és ma gondoltam Rá, h már jó rég nem beszéltünk és mi lehet Vele. Holnap megpróbálok bemenni, bár annyira nincs kedvem. Az a társaság egyáltalán nem szimpatikus, érzem h kilógog a sorból és ezt érzik ők is. Más vagyok eléggé mint ők.  Egyszerű hétköznapi emberek, nincs köztük olyan komoly sportoló akinek hasonló céljai vannak mint nekem. Igyekszem erőt venni magamon és bemenni! Ki kéne járjam ezt az évet jó lenne egy ilyen papir, sose lehet tudni mire jó.

Amúgy mostanában felpörögtek az események. Múlt héten már el kellett vontatnom a kocsit és voontató kötelet kéregettem, de nem nagyon volt senkinek viszont az egyik srác megkérdezte, h mi a helyzet mondam neki h szar a generátor erre szerzett nekem tök jóáron generátort. Most a héten kérdeztem, h nem kell-e neki a kocsi vagyis annak az ismerősének akitől tudta volna erre feldobta h megveszi az autókereskedő gyerek ennyiért, mondtam neki oké viheted:D Erre elkezdte Őt is érdekelni a dolog és telefonált párat, ma meg is nézte az autókereskedő srác és már le is akarta foglalózni, igaz nemtud sokmindent szerencsére, de jó lenne ha eltudnám adni! Végre kész lett a lakás, már csak ki kell takarítsam és lefényképezem, felteszem a netre aztán remélem vki ki is veszi! Voltam szórakozni barátaimmal szombaton, ez is elég jóra sikerült bár voltak benne nagyon vegyes pillanatok, de összeségében jó volt. Másnap ott aludtam barátomnál aztán csak este 8kor indultam haza, a vasárnap is jól telt. Nők továbbra is vannak, de valahogy egyikkel sem sikerül zöldágra vergődni... Ha össze is jönne valamelyik, nem velem jönne össze, hanem azzal a szereppel amit én játszok!

Reggel tök jól felébredtem, már hamarabb is fel tudtam volna kelni de jó volt csak fetrengeni az ágyban. Megnéztem a leveleleimet és láttam h Cicus irt.... Már akkor görcsbe rándult a gyomrom, de utána nyugtattam magam h nem biztos, h Ő... Beléptem iwiw-re aztán láttam, h de Ő irt... Elolvastam és azért felkavart, nem számitottam rá. Gyorsan irtam neki választ, pedig benne volt a levelében h nem muszáj válaszólni, igy utólag lehet jobban tettem volna ha nem irok... Gyorsan össze szedtem magam h ne késsek el megint és sikerült időbe elidulni meg kiérni a buszhoz, csak abusz ment el korábban... Edzésen elég szar idő volt, nem nagyon akartam evezni főleg nem hajtani és mindegyik táv után már azt hittem magamban és azt éltetett, h ezután kiszállok, de mindig volt egy újabb. Erőt vettem magamon és megcsináltam, vagyis inkább azt az erőt amivel inkább kiszáltam volna és feladom átforditottam arra amit épp csináltam. Amikor már úgy fájt a derekam pár száz méter útán h azt hittem nem tudok tovább menni és mégis tovább mentem és leeveztem, akkor saját magamon is meglepődtem. Most elég sokat tettem a célomért úgy érzem, teljesen más mentalitásban edzek mint régen. Ez jó:) Edzés után átmentem volt osztály társamhoz mert megbeszéltük h találkozunk és csinálunk vmit. Ott volt bnője is meg még egy barátunk, kicsit elbeszélgettünk, felnéztem iwiw-re h irt-e Cicus és irt is. Úgy döntöttem elmegyek vele volt osztály társunk edzésére addig is lefoglalom magam. Közben hivott pornós csaj h mi a helyzet és negyed órát el is beszélgettünk telefonon. Kicsit kezdek félni h megégetem magam, mert elég fura az egész. Este még felhivtam, de már aludt. Haza jöttem nem irt Cicus. Irtam neki, de nem esett jól... Nem akartam egyáltalán bántani, de felhozott egy témát amit nem hagyhattam szó nélkül mert haragszom rá! Bort iszik és vizet prédikál.... Hallotam a kedvenc zeném a rádióban és próbáltam figyelni a cimére, de nem nagyon sikerült mert elég furcsa volt. Elkezdtem keresni youtube-on és nem nagyon találtam, volt egy pont ahol feladtam volna és irtam volna a levelet Cicusnak, de azt mondtam h magamban h azért sem adom fel és keresem tovább. Végül meg is találtam, de megint kitartottam amellett amit el akartam érni tettem érte és elértem:) Mondhatták volna régen az iskolában vagy bárhol h ez ennyire egyszerű....:)))

Az útobbi pár héten iwiw-en betalált egy csomó nő, teljesen ismeretlenül felvettek és méghozzá nem is rosszak. A nagy számok alapján valamelyiknek be kellett volna jönnie és viszonylag igy is lett. Vasárnap találkoztam egy lánnyal, elsőre nagyon kínosnak éreztem a szitut és olyan fura volt, de aztán elkezdtünk oldódni. Volt pár olyan élethelyzet amin mindketten átmentünk és ezekben tök jól megértettük egymást. Volt a csajnak vmi munkája amit nem akart elárulni... Utólag megértem miért, lehet én se reklámoznám! Kiderült a kislányról h pornózik:D Lány filemket vállal meg solo-t és h egyszer volt palival is. Nem rettentem el, vhogy én mindig kifogom a tutit:) Az volt a fura h áltunk egymással szemben és nem éreztem azt h Ő most nekem hűű de kell. Pedig aranyos meg értelmes és jófej csaj nagyon megkedveltem. Most is sztem csak a kiváncsiság vonz. Ma irtam neki és nem irt vissza, már épp kezdtem temetni amikor kiderült h bent hagyta a munkahelyén a telefonját. Megirtam neki is h már temettem, errre mondta h nyugi majd szól ha lelép:D Ez szimpatikus vonás! Adok ennek a dolognak egy lehetőséget és kiváncsian várom mi sül ki belőle. Sajnos történt rossz dolog is. Angol tanár akivel angolozok, egész jól összeismerkedtünk. Volt h úgy elbeszélgettünk órákat h észre se vettük. Nagyon tetszik benne h ennyire értelmes, meg h mennyire rendes. Irtam neki h angolozunk-e a héten, erre irta h nem mert az apja kórházban van és mellette kell lennie:/ Túl késő volt h irjak neki sms-t nem akartam zavarni, irtam neki másnap és utána irt h már ezzel is mennyit segitettem neki. Irtam neki ma is h jobban van-e és h komolyan szivesen bármiben segitek! Irta h már nincs életveszélyben, ez azért jó. Bele gondoltam h ha ez az én apámmal történne mit éreznék? Vszinű azért bemennék hozzá a kórházba, de most annyira nem ringatna meg ha történne vele vmi... Sztem egyedül Nagymamám borulna ki, más nem áll hozzá túl közel, de Nagymamámmal a viszonya is elég egyoldalú Nagymamám felé. Ma volt Nagypapám vesekőszétrobbantáson, fel akartam hivni, de vhogy kiment a fejemből. Szerencsére eszembe jutott és este felhivtam, elmesélte mi hogy volt és minden rendbe van vele! Ennek örülök. Most h beszart a kocsi, igy is igyekszem kijárni hozzájuk. Ezen apám teljesen meglepődött h képes vagyok kimenni odáig gyalog, neki ez teljesen elképzelhetetlen... Szerencsére Keresztapám haza szokott hozni, bár már ezt is kicsit kezdem kellemetlennek érezni, majd legközelebb vhol kirakatom magamat. Szeretek ott lenni, beszélgetünk kivel mi történt, aztán este megvacsorázunk közösen. Jól érzem ott magam:) Tudom h ha bármi van rájuk számithatok! Iskolába járással mostanába gondjaim vannak, első pár héten tényleg rendesen bejártam, aztán elkezdtünk edzeni és egy két hétig be se mentem csak pszichológiára, de utána már arra se... Most a szünet előtt megint elkezdtem rendesen bejárni, erőt vettem magamon és reggel felkeltem időbe és beértem mindig. Szünet után is igyekszem bejárni, meg most állt össze h lesznek a téli edzések, elég keménynek néz ki, de nem lehetetlen. Amikor lesz reggel úszás az kemény nap lesz. Itthon amikor volt az a nagy hideg, muszáj voltam kiszedni az olajradiátort a sarokból amit kiskorom óta nem emlékszem, h valaha is használtunk volna... Most bekapcsoltam és még működött. Olyan jó meleget csinált, fúú nagyon jó volt. Csak amikor kihúztam a konektórból akkor eléggé meleg volt és ez nem túl biztató. Vissza rakta, mert szereztem egy kis hősugárzót, rendbe tetettem azt a sarkot meg az iróasztalomat is. Szarul volt becsukva az ablak és sűvitett a hideg, ezt is megcsináltam meg lemostam és azóta a szobámban van a legmelegebb a lakásban:) Anyu nincs túl jól, ma is haza jöttem este benézek és ott alszik. Kérdeztem mikor feküdt le aztán mondta h amikor megjött... Ezek a szar gyógyszerek nagyon lehúzzák, nem önmaga. Tényleg néha olyan mint egy kisgyerek. Dúrva h 20 éves fejjel nekem kell a komoly döntéseket meghoznom és én vigyázok már Rá. Nem panaszkodom, mert van akinek ez korábban jön el az életében és még sok más negativ tényező is van mellette. Nagymamám lakását úgy néz ki végre sikerül befejezni, felrakták a konyhabútort, szerencsére nem szakadt ki a fal és egyéb finomság sem történt, már tényleg csak nagyon apóságok vannak és ki lehet adni. Edzéseken sikerült visszahoznom azt a mentalitást amivel az ob-ra készültem. Múlt héten eveztem és a volt edzőm is vizen volt, egyik körben megállt nézett és hozzám szólt, h húzzam ki magam! Pedig Ő sose volt rólam jó véleménnyel, de az ob után ez úgyérzem változott. Gondolom látja h ezdek és ennek meg is lett az eredménye és ezek után már ő is máshogy néz rám. Meséltem egy régi edzés társamnak akinek most ő az edzője, h mi volt. Aztán ő is csak annyit tudodd hozzá tenni h meglepődött és nem gondolta volna:) Még mindig nem tellik el nap, h Cicus ne jusson az eszembe:( Találkoztunk volna, de aztán én lemondtam Ő irt egy levelet amiben leirta h megért és h fogok neki hiányozni és köszön mindent. Ez jól esett, de nem válaszóltam rá. Irt még benne pár dolgot amire én tudtam volna mást irni, de nem akarom megneheziteni az életét. Remélem megtalálja a helyét újra és boldog lesz:) Úgyérzem most mindent leirtam ami mostanában történt velem, majd jön a folytatás;)

Átjött Zsolti pár könyvért, mert elkezdett suliba járni és oda adtam neki a tételeimet meg amit gyorsba találtam könyvet, meglepődtem mert kb másfél órát beszélgettünk egész fura volt. Utána elmentem vizért. Aztán palacsintázni, nem Móni volt ott szval nyugiba ehettem. Bementem egyik volt osztály társamhoz a munkahelyére, kicsit beszélgettünk. Hazafelé még beugrottama tescoba kajárt, vettem 2 sört, 2 zacskós kaját, 1fogkefét meg 1rágót jah és reggelire 4brióst:D Szimpatikus lehettem a pénztáros néninek, mert miután 2szer jól megnéztett megkérdezte h nem tudom-e a debrecen- liverpool állását és tök véletlen tudtam mert a rádióba mondták, szegény kicsit elkeseredett amikor megtudta h 0:1... Haza jöttem elkezdtem kaját csinálni ameddig fort a viz elpakoltam a száritóból amiket elmosogattam utána elkezdtem kavargatni a tésztát ne égjen oda, csak későn jutott eszembe a söröm amit betettem a hűtőbe. Kaja előtt azért bele ittam kicsit jól esett. Leültem megkajáltam utána megittam a sörömet és jól esett az egész:) Utána kicsit gépeztem irtam Cicusnak miért irt reggel sms-t? Pont tegnap este töröltem ki az összes sms-ét a telefonomból és megint ott tartottam hogy ha megszólalt a telefonom nem ő jutott eszembe elsőre, de ezzel az sms-ével megint vissza vette a vezetést. Nőkbe van vmi 79782375545 érzék amivel ráéreznek az ilyenekre, vagy csak simán szerencséjük van... Ahogy Zsolti mondta kisért a múltam:))) Megyek aludni mert reggel le akarok menni futni..

Ma este, végül össze futottam volt osztály társaimmal aztán felmentünk az egyikhez ők bealudtak én meg néztem egy filmet dvd-n. Volt benne egy anyuka aki szoptatta a kisgyerekét eszembe jutott Cicus. Majdnem négy órakkor hallok egy sms hangot. Elkezdek gondolkodni rájöttem h csak nekem van ilyen telefonom, nekem jött sms-em az éjszaka közepén. Megnézem és tényleg. Látom h Cicus. Elolvasom és irta h arra kelt h velem álmodott:) Vissza irtam neki h ez dúrva, mert nemrég gondoltam arra h majd haza megyek miután vége a filmnek és h kocsikázok aztán lehet feléfordulok és megyek arra is meg, vhol megállok és leülök gondolkodni. Erre tessék rá nemsokkal ir:) Sms-eztünk párat. A végére elkezdett fájni a mellkasom. Úgy éreztem fáj a lelkem és vmi ilyesmi történhetett, az utolsó sms-ében úgy köszönt el mint régen és ez válthatta ki belőlem. Kicsit felkavart a dolog, de jó volt még ha pár szó erejéig is de kommunikálni vele:)))

Még nem sikerült feldolgoznom, azt az élmény és azt a rengetek érzést amit átéltem a versenyen és utána a mai napig. Elkezdem az elején. Pénteken mentünk  le h szokjuk a vizet meg a körülményeket. Természetesen megint elszartam az időmet és késésben voltam, de mindenféle képpen el akartam menni Nagymamám sirjához, mert rég voltam ott és úgy éreztem h jó lenne ha ezen a 7végén Ő is rámnézne fentről.:) Utána lementem edzésre, de egyáltalán nem voltam elkésve a többiekhez képest... Elindultunk a versenyre. Reggel elkértem Zsolti papucsát, mert az enyém elszakadt és nem akartam azzal is időt tölteni h vegyek egyett. Ezt azért irom le, mert gondolom ennek hatására felhivott és 8percet beszéltünk út közben a kocsiban telefonon. Mondta h majd lejön, megnézni. Leértünk, kimentem evezni és jó volt éreztem h megy a hajó. Többiek is kimentek és várhattam rájuk egy csomót, mert nem tudták össze tenni a négyest. Addig jó sok ismerőssel találkoztam a parton. Este elmentünk kajálni, odafigyeltem mit ettem, utána mentünk a szállásra pihenni. Reggel nem tudtam aludni a többiektől, mert ők mentek ezren is és korábban keltek. Később megjött Jani is. Egész gyorsan eltelt a nap és máris jött az előfutamom. Első 50m nyomtam csak meg mert a többiek úgy lemaradtak, h igy is simán másodikként tovább mentem a középfutamba. Féltem h kemény középfutamot kapok és meg történt elég komolyra sikerült. Nagyon össze kellett szednem magamat, nem hibázhattam, mert nagy tétje volt. Emlékszem nagyon felszivtam magam és odakoncentráltam. Végigi is nyomtam, de nem volt az igazi, második lettem végül, mert az egyik srác megfogott a végén, de megvertem egy nagynevet ami össze tépte a papirformát. Janit meglepte h ilyen jól tudtam regenerálódni a középfutamra és ilyen jól megcsináltam. Zsolti meglátta, h megyek, Janinak azt mondta bazd meg  h megy... Aztán kitalálta h "mennie kell" és elment. Számomra elég gáz h lejött megnézni a vesztemet és mikor látta h nem fogok leégni és az Ő tavalyi eredményét valószinű felülmúlom vagy tartom akkor gyorsan tiplizett.... Ha szarul megyek akkor biztos ott marad és élvezkedik h milyen szarul mentél meg stb... Eljött a döntő, elötte zenét hallgattam és nagyon sok gondolat járt a fejemben, aminek a nagy részét ki kellett zárjam és vagy 100szor végigmentem fejben a pályán. Elterveztem mit h fogok csinálni és folyamatosan ezt pörgettem a fejemben. Vizre szálltam, megcsináltam a bemelegitést és eljött a rajt. Éreztem h nem vagyok ott teljesen, nem harapok, nincs meg az a tűz bennem. Rajt előtt felpofoztam magam mindkét oldalra két-két pofonnal. Elég erősre sikerült, sikerült felébrednem. Beálltunk a rajthoz, figyeltema  birót elinditott, jól elkaptam, de egyből vissza lőtte. Mentem egy kiskört, mert ilyenkor nem jó hátra felé evezni teljesen más mozgás meg lemerevszem és stb... Nem sokan mentek kiskört a nagyja hátra evezett, talán rajtam kivül 1-2 ember ment. Ahogy fordultam láttam a volt ksi-s edzőmet h ott a parton. Beringattam a hajót csak h tartsam az indulatot magamban és mégjobban felspanoljam magam. Csak az egyik hajó kapott figyelmeztetést, pont a fő esélyes. Beálltunk akövetkező rajtra. Elinditotta, ezt is jól elkaptam, de vissza hivta és a srácot ki is zárták és utólag tudtam meg h az egész mezőny kapott figyelmeztetést. Megint mentem egy kiskört és elterveztem közbe mit h fogok csinálni, mélyeket levegőztem leáztam a kezem rajt előtt és beállitottam a hajómat tökéletesen. Eljött a harmadik rajt. Beálltunk és ezt is elinditották, de úgy voltam vele h ezt csak nem hivja vissza. Nagyon jól elkaptam a rajtot. Megint mint az elő és középfutamnál is eltünk mindenki mellőlem rávertem egy fél hajót a komplett mezőnyre rajtban aztán ez csak nőtt. Nagyon jó volt leszorult a kezem és ahogy tudtam növeltem a csapást és ment alattam a hajó. Elértem 120m itt beszéltük meg h még inditok egyett és ami kifér a csövön végig megyek. Meg is csináltam és még mindig sehol senki. Itt egy pillanatra leblokkoltam és átfutott az agyamon h úristem Magyar Bajnok leszek és végre sikerül és ez mekkora dolog lesz. Ez tényleg villám gyorsan lezajlott utána láttam a szem sarkából h jön fel az egyik gyerek a jobboldalamon. Egy pillanatra olyan volt mintha megijedtem volna attól h nyerek. Utána arra figyeltem amit szintén megbeszéltünk h kihúzom magamat és megmarad a mozgás. Nagyon furcsa érzés volt, h nem kötöttem be mint egy kőszobor hanem megmaradt a mozgás csak semmi erőm nem volt már. Éreztem h szoros lesz a vége és bár edzőm kérte h ne rugjam be a hajót, de berugtam ösztönösen. Utána kinéztem jobbra és éreztem h ha egy hajszállal is de előttem volt. Jól elfáradtam, de nem volt olyan vészes. Egyik régi edzés társam is ott volt a döntőben és kérdezte: - nah mi az megnyerted? Mondtam neki h nem sztem második én nem eveztem és vhogy pont össze mentünk. Össze kapaszkodtunk és kezet ráztunk, jól esett:) Mentem ki mérlegelni. Nem volt meg a hajóm súlya, levettem az egyik zoknim betettem a vizbe és előre dobtam a hajóban. Vettem volna le a másikat is de már nagyon nézett a mérlegelő, ezt nem tudtam vizbe mártani, csak simán előre dobtam. Amikor meg vettem ki kicsit bedöntöttem a hajót h menjen bele viz. 20dkg al könyebb volt a hajóm és ha még kiöntetik velem a vizet akkor amit a zoknim felszivott pont jó lesz. Jó is lett. Oda mentem a srácokhoz, gratuláltunk egymásnak, aztán aki a 3. lett ránéz a karomra és mondja: -Jó jattos vagy:) Ez akkor kcsit meglepett, de jól esett. Beszélgettünk még, de nem akarták bemondani az eredményt, előre mentem Janihoz aki mondta h második. Mondtam neki h éreztem belülről amikor kinéztem a végén. Monodta egyből h nem kellett volna rúgni, meg a szombat vasárnap kiamaradt cuccot s felhozta h azon múlhatott. Láttam rajta h kicsit csalódott, mert megint azt hitte nyertem. Pedig ha vki neki a döntő előtt azt mondja második leszek, bármire meghivta volna az illetőt ha igy lesz. Szálláson poénkodtam a polómmal h majd jó lesz a dobogón, meg futam előtt is h majd ebben állok rajta... Nem hitték el vagy csak babonából nem hozták oda, de miután megvolt a befutó egyik edzés társam szaladt el érte és végül tényleg abban álltam a dobogón. Utána Janival csináltattam egy közös képet, ahogy fogom az érmet és átkarolom. Vissza eveztem kicsit kiélveztem ami történt és jó lassan mentem vissza. Miután kiszálltam, többiek is gratuláltak. Később egyre több infórmációt kaptam mi zajlott a parton a futam közben. A volt ksi-s edzőm úgy fogadta a csajokat h: magyar bajnok lettem és mikor befutottunk mondta a nevemet és h bazd meg megnyerte:) Az egész part azt hitte h én nyertem, mondták h volt h több mint egy hajóval vezettem. Volt edzőm is azt mondta h innen csúnya volt kikapni, egy másik edzés társam később gratulált Janinak és ő is kifejtette, h ilyet még nem látott h vki ennyivel vezet és mégis kikap. Később még az is gratulált akivel azelőtt egy szót nem beszéltünk és most elkezdett velem beszélgetni. Úgy éreztem mindenki máshogy néz rám és vissza fogadtak vagy inkább befogadtak és nem csak egy szerencsétlennek néznek aki egyszer jól ment... Jó érzés volt nagyon h sokan gratuláltak a parton. Egyik srác akivel mentem régen párost gratulált és megkérdezte mi az reaktiváltad magad? Ezzel azt akarta kérdezni h vissza tértem?:) Jól esett ez is. A szálláson megnéztem a videót amit egyik srác apja csinált és elég kérdésessé vált bennem, h mi lett a vége. Megmutattam Janinak aki teljesen lázba jött h ezt meg kell nézni nagyba. Elmentünk vacsorázni és már a jövöről beszélgettünk, meg arról mi lesz ősztől, de ez mindenféle képpen jó amit elértem és láttam a többieken is h más szemmel néznek rám ezek után. Elötte beértünk a szállásra egyből irtam Cicusnak h mi volt. Felhivtam Anyukámat és mondta mi volt és megköszöntem neki mindent amit tett mert sokat köszönhetek neki is. Hivtam a pszichológusomat, de nem vette fel irtam neki is egy sms-t h mi volt és h köszönöm neki is mert sokat segitett h fejben ott legyek és nagyon ott voltam h mind a három rajtot tökéletesen csináltam meg. Felhivtam egy doki ismerösömet de nem vette fel neki is irtam. Nagymamámat is felhivtam és elmondtam neki, örült h szóltam:) Utána irtam Cicusnak is h mi volt, vissza irt h büszke Rám:) Nagyon jól esett. A rajt előtt gondoltam rá milyen lenne ha most Ő is a parton állna és nézhetne. Jól esett megköszönni embereknek akik segitettek. Másnap is még futam előtt vizen gratulált nekem egyik régi ismerősöm és még a parton akivel találkoztam az is. Jó érzés volt ott lenni. Nem jutottam be másnap de ez igy is szép volt. Este lementem a kajakos bulira zp-be. Ott is még nagyon sokat gratuláltak. Az egyik sráctól megkaptam h Én vagyok az ország Hőse és h ez mekkora dolog h egy ilyen kis csapatból második lettem. Egyik kislány is csak úgy emlékezett rám h igen te voltál az aki kúrva jól ment...:) Azért ezek nagyon jól estek. Utána a héten is akivel találkoztama kondi teremből vagy kérdezte mi volt gratulált és tényleg ezért megéri csinálni, mert az az érzés amit átéltem a döntő alatt vagyis érzések. Az az idegállapot amibe kerültem a döntő előtt és közben. Utána az a sok élmény vmi fantasztikus. Még szombat este is találkoztam vkivel buliban. Soha nem beszéltem vele csak amikor 4 éve csepelen edzettem pár hetet akkor ő is ott volt és onnan ismert. Mondta h gratulál és h nagyon jól mentem. Azért ez milyen komoly, h oda jön hozzám vki akivel soha nem beszéltem semmit és kb észre se vettem, most gratulál nekem és elismeri azt amit csináltam. Ez szintén megint nagyon jól esett. Tényleg ezekért megéri az a sok fájdalom, szenvedés, koránkelés, lemondás, odafigyelés amit ez az élsport megkíván. Ez vmi fantasztikus. Eddig nem tudtam róla még irni, se mert úgy voltam vele mint a matek próba érettségivel, h olyan felfoghatatlan volt h sikerült. Azt sikerült felfognom 3 nap alatt ezt körülbelül mostanra sikerült megemésztenem, de még most sem teljesen. Vissza térve a videóra. A cél előtt egy hajóval a második még fél hajónyira van tőlem és a befutón szabadszemmel nem látni h ki nyert. Szemre olyan mintha a célvonalban még én lennék előrébb, de mivel berugtam ő meg még húzott ezért a cél után ő volt előrébb. Mivel nem volt célfotó ez nem derül ki soha. Az is egy érdekesség h mindegyik futam befutóját rögtön bemonták, itt eltelt 2-3 perc mire megmondták a hivatalos befutási sorrendet.... Egy héttel a verseny után kiderült h a 2012 olimpián, olimpiai szám lesz a kajak 200-1 és páros, amitől elég jó kedvem lett, mert igy olimpiai számban lettem második és ott a cél előttem. Ráadásul a 12 a szerencseszámom mégha 2ezer, de akkor is 12:)))

Szombaton lesz a nagy nap. Ott eldől minden és vége idénre a versenyzésnek. Jó formában érzem magamat, azt is mondják sokan h jól néz ki amit csinálok és jól megyek. Jólesik ez a külső megerősités, nagyon kiváncsi vagyok rá mi lesz a versenyen. Letudom-e majd adni a teljesitményemet ami bennem. Fejbe kell nagyon oda koncentrálnom. Voltam tegnap a pszichológusomnál és a végén mondta, h nem is érti h én eddig miért nem kerültem oda az élvonalhoz, mert minden megvan bennem ami egy élsportolóhoz kell. Ez azért elég jól esett. Ma edzőm mutatott egy képet amit edzésen csinált és tényleg jól evezek rajta. Mondta h akkor a másik csapat edzője is fejet hajtott előttem és mondta h ez igen jól evez. Ezek eléggé jólesnek, csak azt nem tudom miért? Amikor tudom, h jól evezek csak nem hiszem el vagy nem merem elhinni, de lehet csak simán kételkedem magamban. Nehéz dolog kizárni az összes negativ gondolatodat, de muszáj leszek és oda öszpontositok, eltervezem h fogok menni a döntőben és meg is fogom valósitani!!! Annyi mindenkinek szeretnék örömet szerezni, de magamnak is h igen végre sikerült. Igazából nem is attól félek hanyadik leszek, csak nem akarok úgy beérni, h marad még bennem. Szeretnék egy tökéletes pályát jönni és annak meg lesz úgyis az eredménye. Sokat gondolok még mindig Cicusra, most küldem is neki egy vicces videót:) Hiányzik, az egész lénye. Pszichológusom megint azzal jött, h majd egy év múlva lehet rájön, h neki is hiányzik az a harmónia és békesség meg az az érzés amit akkor érez amikor együtt vagyunk. Olyan ez mint vmi drog, elvonási tüneteim vannak és bármit megtennék h újra átélhessem...

Ma délután volt egy olyan gondolatom, h irok majd Cicusnak egy sms-t ha megnyerem az ob-t h: önnek egy darab üzenete érkezett 2009-es Magyar Köztársaság Bajnokától 200m férfi kajak egyesben:) Erre igy nem tudom mennyi az esély, de szivesen megirnám ezt az sms-t. Amikor elösször komolyan szakitottunk a parkolóházban, megigértem neki h elérem az álmaimat és majd a tv-ből mosolygok Rá és integetek neki. Miközben erről beszéltünk mint ketten sirtunk és közben nevettünk. Nálunk ez egyfajta különleges érzés ami elég jó:) Sosem fogom elfelejteni és boldog vagyok h átélhettem:))))

Ma ünnepeltük az unokatestvéreim születésnapját. Örültem neki, h most tartjuk mert ez nekem is szabad hétvége volt és el tudtam menni. Nem náluk volt, mert ebben a hőségben ott tuti szaunázunk egyett, hanem az Anyukájuk szüleinél. Egész jót aludtam, reggel kicsit tv-ztem, aztán elkezdtem készülődni. Felhivtam apámat jön-e, de kitalálta h igy meg úgy és nem jön.... Holnap meg haza jön, mert megy vmi kezelésre.... Kiváncsi vagyok felhivta-e a csajokat, h bocs de nem jövök....  Ezek után felhivtam Nagymamámat, h elvigyem-e őket, de mondta h Keresztapám már ott van értük és mindjárt indulnak. Én is elindultam hivott Keresztapám felesége, hogyha majd ott vagyok ne csöngessek hanem hivjam őt, mondom jó de még az nem most lesz h oda érjek...  Utána elmentem tankolni és tök jó kedvem lett. Mielőtt indultam volna, nem birtam ki h Cicusnak ne irjak le egy gondolatot amit iwiw-en találtam és a legszebb h Ő is fent volt iwiw-en vagy gépnél volt és egyből megkapta, válaszólt is és még váltottunk egy levelet mielőtt indultam. Jókor jött ez a szülinapi buli, mert ameddig ott voltam legalább kevesebszer jutott eszembe. Oda értem és még a rádióba hallotam egy storyt, ami arról szólt h egy csaj egy csávónak volt a szeretője és átment hozzájuk és megismerkedett a pali feleségével aztán együtt néztek vmi filmet és a nő otthagyta őket, mert átment nézni egy másik műsort egy másik szobába és ráadásul még mondta a csajnak h aludjon ott náluk és megsértődik ha nem..... Miután a nő átment nézni a másik műrost a csávó egyből rányomult és mondta a csaj h jó akkor ezt hagyjuk abba, itt lesz a vége h megismertem a feleséged. Aztán elgondolkodott a csaj h a nő hátha tudta az egészet mert ki az aki otthagynáa férjét egy szobában egy csinos nővel? Ezt a történetet még meghallgattam utána elindultam be. Vissza néztem a kocsira és láttam h vmi nem oké a gumival, mintha bele mentem volna vmibe. Nem, hiányzik a bal elsőmből egy 5cm szer 10cm darab:) Vhogynem tudtam rajta kiakadni és röhögtem, mentem tovább. A kapuban ott állt az unokatesómék másik nagypapája nem tudom nekem milyen rokonom, egyből beengedett, épp nézte ahogy lerobbant egy busz az utcában. Bementem jóhangulat volt egyből kedvesen fogadtak. Jól telt az este. Vége felé amikor kevesebben lettünk elkezdtem beszélgetni kisebbik unokatesvéremmel. Szegényt egész vacsora alatt mindenki szivatta... Mindegyikünk gyerekének Ő akar lenni majd a keresztanyja:) Már most a lelkünkre kötötte h az egyik gyerekünknek Ő legyen az. Utána beszélgettünk suliról, fiukról, bulikról meg meséltem neki 1-2 dolgot amit nem tudhatott és még magamról is. Olyanokat mondtam neki amit családi körben senki nem tud vagy tudhat. Egész komolyan el lehetett vele beszélgetni, de azért még nagyon gyerek. Kicsit segitett vissza emlékezni a 4 évvel ezelőtti önmagamra, nagyon más ember voltam mint most. Az évek elég rendesen megváltoztattak, de tegnap vissza néztem az egy évvel ezelőtti blogbejegyzéseim cimét és már abból is látszik mikor h mi változtatott vagy alakitott az életemen. Haza vittem Nagyszüleimet. Utána vhogy úgy éreztem felhivom Keresztapámékat is, h ne vigyem-e Őket is haza, mert busszal akartam menni, mivel mindenki ivott. Tudtam h 5en vannak és monda Keresztapám felesége is, de mondtam h nem baj majd megoldjuk. Vissza kanyarodva még mikor vittem haza Nagyszüleimet, azért hangot adtam nem tetszésemnek, h apám nem volt képes eljönni, de amúgy meg holnap haza jön.... Nagymamám minden áron megvédte, de ez már beteges h ennyire védi. Náluk tényleg előjön az amiről olvastam, h anyuci pici fia és ő biztos nem lehet a hibás.... Ez már túl nagy elfogultság, sztem ha bankot rabolna se ő lenne a hibás... Nagypapám meg csak hallgatott, de Ő is sztem érzi belül mi van, sztem Ő se találta meg apámmal a közös hangot. Bepréselődtek aztán öten a kocsiba és ott is útközbe vhogy szóba jött ez a story, h apám nem volt képes eljönni a keresztlányai születésnapjára. Kisebbik unokatestvérem mondta is h bezzeg a csaja gyerekei születésnapján tuti ott van, Ő még nem érezte h ezt nem kéne kimondani, de sztem igy adott hangot a nem tetszésének Apám testvére Keresztapám rá is szólt h maradjon már csöndben, ha már Ő se mondott ez ügyben semmit. Pedig a lánya rátapintott, h ez valóban igy lehet. Ezért nem jut soha előrébb apám, mert önző ember csak a saját érdekeit nézi és soha nem helyez előtérbe senkit, nem hoz áldozatot senkiért egy önző alak.. A családjával is ezért nincs jóba, mert Ő nem tesz soha semmit értük, sztem neki eszébe se jutott volna h haza vigye az Öccsét és a családját... Nekem lelkiismeret furdalásom lett volna, ha az üres kocsival megyek haza, pedig megtehettem volna, mert tök ellenkező irányba kellett menjek, a kocsi is szar benzinem is kevés volt, de mégis megtettem, mert úgy éreztem igy helyes, Ők is annyiszor hazavittek már apám helyett és az is szempontvolt, h tudtam h ez egy jódolog és jót tehetek velük, mert nem kell buszozniuk. Meg nem akartam olyan lenni mint az apám, ha ő megtudja ezt az egészet h a szar gumival meg a kocsival 5embert vittem biztos hisztizni fog, h igy meg úgy.... Ma is mikor öltöztem és nem találtam vmit majdnem elkezdtem hisztizni mint ahogy ő szokta de aztán vettem egy mély levegőt h nem akarok olyan lenni mint ő és lenyugodtam, elkezdtem tiszta fejjel gondolkozni és megtaláltam amit kerestem. Haza jöttem megnéztem iwiw-et, Cicus irt, h tegnap gondolkozott azon milyen szivesen elmenne vhova. Meghogy mindkettőnknek jó csak mégis többet akarunk vagy nem elélgszünk meg azzal ami van, vmi ilyesmi lehetett a lényege. Erre irtam h én vele akarok lenni, mert annyira jó. Erre irta h irna vmit, de nem irja... Mondtam neki h irja le, de nem irta, utána kifejezte bánatát h már nem bir semmit se csinálni és mennyire fáj a hasa meg alig bir aludni is és tök kivan. Nem lehet túl jó az biztos. Haza felé a kocsiban beszélgettek és mondta kisebbik unokatesóm a szüleinek, h fiatalabb korukban megállapodtak abban h majd Anikónak fogják hivni a gyereküket. Egyből eszembe jutott Cicus, h na már megint kisért:D Most nem irom le h hangzana a teljes név, de nem olyan rosszul. Aztán itthon tv-zés közben eldöntöttem h az egyik lányomat ha több lesz Anikónak fogom hivni, Cicus emlékére és ha majd arra a lányomra gondolom mindig egy kedves dolog jut eszembe. Lehet h ez egy kicsit beteg dolog, a volt szerelmedről elnevezni a lányodat. Vagy legalább ez legyen a második neve. Jah a legjobb, h idősebbik unokatesóm kitalálta h gyerekekre akar vigyázni... Mondtam neki h van egy ismerősöm, aki most fog szülni és h komolyan gondolja-e és megkérdezhetem neki... Sztem kizárt h Cicus bele menne, de akkor is milyen ötlet? Meg mennyire vicces és valahol morbid h a majdnem gyerekemre a saját unokatestvérem vigyázzna?! Irt Móni is h mi a helyzet? Szegényt sajnálom, mert nagyon nem foglalkoztat sőt már kb visszataszitónak érzem.. Ezt nem tudom h kéne közöljem Vele, h ne legyen nagy dráma, de sztem a verseny utánra helyezem meg amúgy is érezheti h nem keresem és vmi biztos van. Egyszerűen tényleg nincs meg az a kémia mint pl Cicusnál h megérzem az illatát és magához vonz és kivánom és kellemes meg minden. Nem ez az első ilyen, de sajnos tényleg van ilyen h vkinek nem jön be az illata és lehet akármilyen kedves meg rendes ember akkor sem... Ez is egy érdekes dolog, vhogy Cicus illatát ha megérzem egyből mosolygok és jólérzem magam annyira kellemes és finom. Meg is fogom kérdezni h mi ez mert kiváncsi vagyok h ez a parfüm és az illata vagy csak a parfüm, de sztem ez az Ő illata:)

Tegnap délelőtti edzésen az egyik résztávba újra összecsaptunk Lacival. Idegesitett h ő nem tartja be a százalékokat és gyorsabban megy. A végén amikor 100% ot kell menni Ő már nem tud olyan gyors lenni ezért mindig hoztam rajta másfél egy hajót, de mindig kitartott az előnye. Jó kis macska egér harc volt:) Az utolsóba én is keményebben kezdtem és vezettem, jöttek az emelések és tartottam magamat, az utolsónál ő is és én is úgy nyomtuk ami a csövön kifér az Ő edzője még orditott is h CSAPÁS, nem vesztettem el a fejemet és amit régről tanultam elkezdtem hamarabb szabaditani igy nagyobb is lett a csapásom és pár huzás után nem h csökkent volna az előnyöm ami kb stagnált, elkezdett nőni és Laci megállt én meg nyertem. Jó érzés volt. Utána viszont nagyon éreztem a derekamat, amit előző nap kondi közbe húztam meg. Szerencsére az edzésből nem volt sok, nem álltam ki hanem csak mozgásból leeveztem. Délután elég gyors porgram volt, de vhogy féltem erőset húzni a derekam miatt meg fáradt is voltam és éreztem h pont úgy húzok mint reggel és nem megy úgy a hajó. Az utolsó két résztávnál már mindegy alapon nyomtam és az utolsó elötti résztáv egy fokozó 30mp volt 10mp növelve a százalékot 80-90-100. Abban bátran elindultam és jól eveztem, ebből a jó mozgásból olyan jól kitudtam evezni a 100% edzés társam aki jött mellettem úgy eltünt h perifériából se láttam. Végén volt egy 20mp abban már tényleg minden mindegy alapon ahogy tudtam úgy elrajtoltam és vmi félelmetesen gyorsan ment, már a rajt után nem láttam magam körül senkit, a mozgásom most nem volt annyir jó mint az előbb, belülről úgy éreztem h nem tudom kordába tartani az erőt, de Jani szerint 15mp borzasztó gyorsan mentem:) Én is éreztem h sebbeségre nagyon megy. Későn végeztünk nagyon már ránksötétedett. Elmentem szuratni és utána haza. Móni megint megcsinálta a kavarását, de végül átmentem hozzá és ott aludtam. Reggel mint akit összevertek úgy keltem fel alig birtam kikelni az ágyból. Siettem edzésre, mert késésbe voltam és nálam volt a motoros garázs kulcsa. Már majdnem ott voltam amikor jöttem egy felüljárón, elöttem egy motoros lassitott, sztem ennek hatására én is elvettem a gázt és lassultam, de még igy is kb 70el mehettem, mert mögöttem egy opeles turt le az utról és későn vettem észre a rendőrt a fák között a bozotban a trafi paxal, úgyhogy több mint vszínű h lefényképeztek és ez 30ropiba fog fájni.... Az idegesit h ezt költhettem volna vmi másra is.... Dúrva lenne ha szerencsém lenne és kevessebbel mentem mint 64, mert akkor nem büntetnek meg. Utána leértem edzésre, megint 2db pálya volt. Szavazással eldöntöttük, h melyikkel kezdjünk és az 500ra esett a választás. Nem nagyon voltam ott fejbe. ELindultam és nyomtam, periférikusan láttam, h nincs mellettem senki, de táv közbe eszembe jutottak dolgok és nem tudtam 100%ig az evezésre és a pályára figyelni. Úgy éreztem nem vettem vissza a csapásból Janiék a motorosból ezt máshogy látták és sokat segitett, h beszéltek hozzám mit hogy. A végén most jó viz volt és megtudtam indulni csapásból és 1mp javitottam az előző pályához képest, ami meglepő mert azt hittem rosszabb lesz. Végre újra le tudok jönni egy 500m pályát és kitudom hajtani magamat. Ez eddig fejbe nem sikerült. Utána jöttünk egy 1000m is, megkaptam a taktikát ami végülis arról szólt h induljak el ahogy tudok jöjjek le 500ig, ott induljak rá és még egyszer a vége előtt. Mondom nekik ez egy fullos pálya, ahhoz képest h szarjuk le az ezret, mert nem erre készülünk. Az első 500 jól sikerült bár nem szakadtam meg, de viszont vhogy nagyon el találtam a mozgást és olyan jól esett evezni, mondták h nagyon belassultam a táv 2/3 nál, de a végén nagyon brutálisat indultam és az időm csak pár másodpercel lett rosszabb az előző pályáénál, amiben kifacsartam magamat. Belülről még nem éreztem ilyen h ennyire összhangba lenne a mozgásom és jól futott a hajó és hihetetlenül jól esett, pillanatra még meg is lepett ez az érzés. Edzés végén találkoztam Wichmann Tamással épp vmi barátjának a fiát edzette és lent volt a telepen. Régen amikor volt egy velem egyidős kenusa akkor még emlékezett h én is jól mentem és mindig amikor lent van megkérdezi mi a helyzet és van pár kedves szava hozzám. Ma se volt ez másképp és mondta h nagyon jól nézett ki ahogy eveztem, összhangba volt dinamikus volt és futott a hajó nem ült vissza és élvezet volt nézni. Mondtam neki h köszönöm szépen és erre Ő azt mondta h Ő köszöni, h ezt látthatta, sztem ennél nagyobb elismerést még nem kaptam és ez a dicséret nagyon jól esett:) Belülről is éreztem h jó, de ha már egy többszörös világ és európa bajnoktól hallom h nagyon tetszett neki és élvezte akkor elmerem hinni, h ez tényleg jó volt. Délután a kondi terembem mondtam Janinak amit mondott Wicmann, h azért ez mennyire jól esett, erre Jani mondta, h igen egyszer még kajakos lehet belőlem ha megcsinálom amit mond. Mondtam neki h egyszer ezt már hallotam az egyik edzőmtől, hogyha rendesen csinálom még lehet belőlem vki. Az is egy olyan edzés után volt amikor rajtam vizeztek azok akik körbe szoktak kajakozni és jól evezhettem. Jó lenne ha végre felfognám, h ez bennem van csak nem élek vele, vagy vmi mindig közbe jön h ne tudjam kihasználni. Nagyon várom a jövö heti versenyt, mert érzem h nagyon gyors vagyok és minden edzésen új rekordot megyek, ami jó érzés, ráadásul úgy h belülről még éreztem h van benne és miután oda mentem a mai pálya utána Janiékhoz a motoroshoz, h Ők h látták a pályát az első válasz az h egy rakás szar volt. Kufi a másik csapat edzője egyből el mosolyodott, mondta Jani h dölöngéltem, előredöltem és nem volt elég nagy a csapás. Mondtam h igen én is éreztem h ebbe még volt, de azért dúrva volt ez hallani egy új csúcs után:) Mondták h a bemelegités alatt, úgy látták h nagyon enervált vagyok és mindjárt elalszok:) Ezek után azért meglepődtek. Zsoltihoz hozzá szóltam amikor pihentünk fent a két pálya között, mert ő keveset evezett és ment el, h jön-e ma kondizni? Erre olyan furán válaszólt h jól van akkor nem kell beszélgetnünk és szálltam vizre az ezer méterhez, megint vmi csipte a szemét. Lehet az h megint javitottam az időmön és mégjobban elvertem az Ő csucsát és most is köze nem volt hozzám, mert ő is beállt és leevezte. Az is lehet h a kis késésemen volt kiakadva vagy csak szimplán szar kedve volt vmi miatt.... 

Délutáni kondi után kimentem Katihoz csömörre szuratni és beszélgettünk is egy kicsit. Mondott egy érdekes gondolatot ami haza felé sokat agyaltam. Azért félt ezektől a szaroktól, h mi lesz később a hatásuk. Én persze védekeztem és mondtam, h jó de én nem iszok nem drogozok, oda figyelek mit eszek, szedek egy csomó vitamint stb.... ezzel legfőképp magamat nyugtatom, de azért mindig ezeket szoktam feldobni ha vkivel ilyen témáról beszélgetünk. Ő is mondta h az a sok sportoló se véletlen halt meg mert felborulnak és h egy vmien szinten egy bizonyos öngyilkosság, mert én adatom be tudom mi lesz a következménye és mégis megteszem. Azért ezt is dúrva volt hallani, h képes egy sportoló öngyilkos lenni az eredményért. Csak sajnos már a sporthoz ez is hozzá tartozik kb pont annyira mint az edzés a pihenés vagy az étkezés. Ez is egy fontos része a felkészülésnek....

Ma reggel arra keltem h Anyum megy el itthonról miközbe megbeszéltük h elviszem. Szóltam neki félálomból h hova mész? Mondta h kiment a fejéből.... Mind1 elvittem, mert mentem vérvételre és Ő is ott dolgozik a közelben. Fura volt ahogy beléptem a vérvétel helységbe azt vettem észre h mindenki engem néz. Bele néztem a tükörbe h most mi van?:D Nem volt semmi, lehet h tényleg jól nézhettem ki vagy ki tudja mit néztek. Utána elmentem venni egy islert és ott mentem ki ahol Cicussal a parkolóban éltük a szerelmi életünket, de nem mertem bemenni oda ahol voltunk. Utána haza mentem, de útközbe rájöttem h megint sikerült elfelejtenem bemenni a rendörségre és ez már 3hete tart h elakarom intézni a fegyverviselésit és nem sikerül. Haza jöttem megreggeliztem és kicsit ledöltem aludni. Tegnap irtam Cicusnak egy jó szöveget amit vhol találtam, láttam h elolvasta és nem törölte ki, de nem is válaszólt. Fel kellett volna keljek, de nagyon nem akartam lemenni edzésre vhogy a tegnapi nap megviselt, h az ment h Laci igy Laci úgy meg ráadásul mindenki 2-3 pihent egyet nyomottat játszott és én aki próbáltam megcsinálni az összeset dühitett a dolog. Később már előre mentem és egydül csináltam. Az utolsóba beálltam a többiek közé és meg is nyertem. Ma végül rávettem magamat, h jó lemegyek, mert tenni kell az eredményért és nem akarom h ezen múljon h bármi is! Lementem többiek már bemelegitettek, kicsit én is ahog eveztem fel. Ezere méter pályával kezdtük egész jól ment végig nyomtam. Utána jött egy 500. Itt tudtam h egy ellenfél van most Lacika. Első rajtba nagyon jól belehúztam, Ő szarul kapta el el se indult ezért vissza lőtték Janiék. Második rajt szintén nem sikerült. Harmadjára jöttünk el, tudtam mit akarok és meg is csináltam. Jól eljöttem a rajtba vezettem, utána éreztem h Lacika jön fel a végén egymás mellett fürészeltünk nagyon szoros volt, de végre Jani rájött, h én vagyon az embere nem pedig Ő és engem segitett mondta mit h meg az is erőt adott h a partról ordibáltak Lacinak vmit és jó volt a mozgásom is, a végén lötyögött a viz amikor egymás mellett ment a harc Laci feladta és megállt, nem tudtam kifacsarni magamat teljesen a szar viz miatt a végén de igy is mentem egy rekordot. Komoly volt amikor jött fel és éreztem h jön én is gyorsitottam erre Ő is aztán én is érezte h nem tud megfogni és feladta. Jó érzés volt megverni, meg a pálya is egy jól össze volt rakva, ha a végén jobb a viz akkor tökéletes. Igy is örültem, mert rég tudtam leevezni egy 500m, sikerült legyőznöm magamat fejben és régi önmagam voltam:) Kitaláltam h menjünk a végén 200m pályát is, beálltunk ez sikerült elsőre itt is rajtba megléptem és azt az érzést éreztem amit a négyesbe h úgy elorditottam volna magam, h kijöjjön a feszültség, de nem tettem csak nyomtam tovább és húztam ahogy birtam. A végén úgy láttam Laci utolért, de este megtudtam a kondi teremben szoros volt, de én nyertem. Végre elkaptam a fonalat és újra tudok hajtani ahogy kell. Jani mondta evezés végén h mi van Te kúrva, láttam rajta h tetszett neki amit csináltam, csak idegesiti, h sirok és kúrváskodom, miközben jó vagyok. Később irt Cicus, h nem tudja oda adni a könyvet, mert még nem kapta vissza. Irtunk fejenként 2-2 smst, de jól esett nagyon:) Irt Móni is h úgy lenne most velem, de én annyira nem mint ő.... Ez kicsit tré, nem akarom elfogadni h ilyen legyen egy kapcsolat, de egyre jobban kezdek rájönni, h az amire vágyom csak a mesékben van. Ma is volt vmi sorozatban h az ember csak rövid ideig lehet boldog... Meg hallotam egy jó gondolatot: soha nem az a lényeg mit csinálsz, hanem h elhiszik-e képes vagy rá. Ez tényleg igaz, mert a suliban a volt osztály társaimmal sikerült elhitetnem h miket tudnék csinálni, miközben én azt soha nem tenném meg. Ezáltal tiszteltek vagy csak teljesen bolondnak tartottak és azért hitték h képes vagyok rá... Azért elgondolkodtató. Utólag örülök h reggel lementem edzeni:))

Pénteken este elmentem bulizni, mert úgy éreztem muszáj egy kicsit lazitanom. Ricsivel mentünk értem jött, útközben vettem egy bort, megittam és pont elég volt h kicsit ellazuljak. Nagyon jó buli volt, találkoztam azzal a lánnyal akit láttam pár hete, de most se beszéltünk. Jóba lettem egy sráccal, akinek szimplán szimpatikus lehettem. Megismertem 3 csajt, ebből az egyik nagyon tetszett, de neki kb fel se tüntem a másik bnője úgy tudott sikitani mintha lenyelt volna egy sipot, harmadik lány nem nézett ki jól, de látszott rajta h normális csaj. Összeségébe nagyon jól éreztem magam. Aludtam pár órát és indultam le versenyre. Zsoltival mentem, elég fura út volt bár érezhető volt köztünk egy bizonyos zárkózottság a másik iránt. Versenyen egyesbe sikerült úgy sorsolniuk az előfutamunkat ami keményebb volt mint az elödöntő és úgy hozta a sors h én estem ki. Sokminden közre játszott, Zsoltival majdnem össze ütköztünk, nem ott volt a befutó ahol a bólyák. Ezen eléggé kiakadtam. Négyesbe összeültünk, első próbálkozásra nem volt annyira vészes, csak erőtlennek éreztem a hajót. Előfutamba húztunk erőset elösször, egész jól ment simán meg is nyertük. Döntőbe tudtam h több kell, éreztem azt amit tavaly az ob-n, h meg tudjuk nyerni. Rajt előtt oda mentem egy horgászhoz, h szedje le a kormányról a moszatokat mert tele volt a viz és éreztem h felakadt pár. Én hátra se néztem de mondták a többiek h elég szép adag moszatot szedett le. Elrajtoltunk egész jól, talpán volt a hajó és futott, de láttam a perifériából h nem mentünk el annyira a többiektől. 100nál vagy 120m-nél elorditottam magam és amennyi erőm volt azt mind bele adtam és ott eléggé meg is indult a hajó az utolsó pár méteren már evezni se kellett, mert annyira elléptünk. Nagyon jó érzés volt, csak előre néztem, kinéztem magamnak a motoros garázst a stég mellett meg két bolyát amik közé majd beérünk és artikulátlanul csak orditottam egyet, ahogy tudtam úgy húztam. Azzal az orditással levezettem az összes feszültséget ami felgyülemlett bennem és átraktam a vizre. Miután beértünk mondta mindenki h szemre is jól nézett ki és a csapás is jó volt amit adtam. Vissza néztem volna szivesen, h mehettünk. Mondták a többiek is, h ahol elorditottam magamat ott indult el a hajó. Zsolti mondta h annál az orditásnál érezte, h itt most mindent bele kell adnia. Nem gondoltam volna, h ez a többiekre is motiváló hatással lesz. Egyik srác is úgy értékelte, h jó volt érzésre is és kicsit vissza jött a kedve a négyeshez. Még másnap is gratulált az egyik öregfiú a négyeshez mondta h jól stroke-oltam meg jó volt a csapás és jól nézett ki meg jó volt az egész. Jól esik ez az elismerés, azok után mennyit szenvedtünk év közbe a négyessel meg párosba is... Úgy érzem most letettem az asztalra ismét h én  mit tudok és eloszlattam pár kétejt az emberekben, h nem én voltam szar az elöző csapathajókban! Este elmentünk vacsorázni, egész jó volt, megint vettem egy bort. Mentünk bulizni, de kicsit elvesztettem a kontrolt és túl sokat ittam főleg 3 féle borból ami nem volt a legjobb. Olyan részeg lettem h nem emlékszem, h jutottam haza. Csak pár képre. Meg h lerugtam a wc-ben a csapot és darabokra tört, erre sem vagyok büszke, nem lett volna szabad ennyire elengedjem magamat, ez már túl sok volt. Ráadásul nagyon rosszul is voltam egész nap és nem is versenyeztem. Haza felé már jobb hangulatban telt az út mint lefelé egy kicsit talán nyitottabbak voltunk egymáshoz. Rájöttem arra h Zsoltival is úgy eltudok beszélgetni mint Cicussal, arra gondolok h egyre jár az agyunk. Felhoztam vmi témát és mondta h igen Ő is épp ezen gondolkozott. Az a baj h nem engedjük a másikat olyan közel magunkhoz mint tavaj és ezért nem tudunk mégse olyan jól elbeszélgetni, csak pár perc erejéig. Érezni lehet a távolságtartást mindkét oldalról.

Ma lehetett Cicusnak a névnapja, de megálltam h felköszöntsem. Eléggé felkavart a találkozásunk. Meg ahogy a kicsi a hasában rugdosott és én is érezhettem. Nagyon nagy élmény volt. Janinak még azt se mertem elmondani h találkoztunk nem hogy még éreztem ahogy a pici rugdos. Zsoltinak meg főként nem, nem érzem magamhoz olyan közel h egy ennyire intim dolgot elmondjak neki. Régen nem tudtam kezelni az érzéseimet és ami a szivemen az a számon, úgy érzem ez kicsit megváltozott. Sokat gondoltam most este Cicusra. Még próbálom értelmezni a találkozásunkat. Komoly érzelmeket váltott ki belőlem és úgy érzem belőle is. Mi ketten tényleg olyan mintha egymásnak lettünk volna teremtve, vagy legalább a másik felem lenne és amikor vele vagyok akkor érzem magam egy egésznek. Csak azt sajnálom h olyan rövid ideig tartott, de annak viszont örülök h legalább megtörtént és átélhettem ilyen érzelmeket. Megint szóba került, h mi lett volna ha... Ő is azért keresi az okokat, amikbe kapaszkodhat és nyugtathatja magát h miért nem müködhetett volna. Ez amit most talált úgy érzem tényleg jó: a pénz. Erre téynleg rámehetett volna az egész ami volt és csak marakodtunk volna, meg veszekedünk. Egyszer Jani mondta amikor hozott vhonnan haza, h jól jegyezzem meg, h ha nincsenek meg az anyagiak vagyis a körülmények addig ne akarjak családot, mert csak veszekedés lenne és rámenne az egész. Ezért is érzem úgy, h igaza van, csak azért sajnálom, h van két ember aki teljesen oda van a másikért jól érzik egymást és mégse lehetnek együtt:( Aranyos volt ahogy mondta, h majd szoritsak neki nagyon amikor szülni fog. Meg éreztem rajta h még mindig szeret, ahogy a végén is mondta h vigyázzak magamra és néha amikor egymásra néztünk, olyan érzés volt mintha tegnap láttam volna. Illatta annyira finom egyszerűen vonz magához. Ez az amit mostanába nem érzek nőknél, h vonzana az illatuk Ahogy az egyik ismerősöm mondja nincs meg a kémia. Nála viszont nagyon megvan, megbabonáz vagy elbűvöl ez az illat. Ezen a héten elvileg találkozunk, mert kölcsön kapok egy könyvet. Várom is meg nem is, mert tudom h amikor együtt leszünk akkor nagyon jól fogom érezni magam utána viszont úgyanennyira rossz lesz. Ma olvastam egy idézetet ami elgondolkodtatott: A sok fájdalom, a félelem, a sok szarság....talán az, hogy ezeken keresztül megyünk, ez hajt minket előre. Ez ad erőt. Talán egy kicsit össze kell zavarodnunk ahhoz, hogy feljebb léphessünk. Ha ez igy van akkor rám már csak az vár h feljebb léphessek, mert ennél jobban össze zavaarodni már nem lehet, vagy legalábbis azt nem igy hivják....

Ma reggel majdnem időben felkeltem, volt időm reggelizni, aztán indultam is edzésre. Leértem 2percel mielőtt kezdtük volna. Jani még lent se volt, kivettem a hajómómat és végre beállítottam a lábtámaszom. Edzés közepesen ment, végén nekem nem kellett levezetőt eveznem, mert elmentünk külön technikázni. Kaptam egy szedvicset is, Jani tényleg nagyon törödik velem. Kicsit idegesitett, mert már nagyon mentem volna Cicushoz. Irtam neki egyből kicsit sms-eztünk is. Felmentem mondta h most nem tudok bemenni, mert ott az öccse. Lementünk és leültünk egy padra ahol végül két órátt beszélgettünk. Sokmindenről megint szó esett Rájöttem, h azért szeretek vele annyira beszélgetni mert teljesen egyre jár az agyunk, pl.: Maxira gondoltam, de nem mondtam mert nem akartam róla beszélni erre abban a pillanatban elkezdte h Maxi mekkora fasz... Mondom neki h ez dúrva:) Rugdosott a kicsi és megfoghattam a hasát és éreztem ahogy a lábával rug, nagyon kellemes élmény volt:))) Jóléreztem magam vele, de ez nem meglepő. Utána haza jöttem ledöltem kicsit, megnéztem a 7végi versenyműsort, de közben sokat gondoltam Cicusra. Edzés előtt hivott Jani hol vagyok. Edzés nem ment délután vmi túl jól nem nagyon voltam ott fejben, nem tudtam oda koncentrálni. Még mindig a találkozásunk hatása alatt voltam. El se mertem mondani Janinak hol voltam mert kiakadt volna. Edzés végén kaptam Tőle egy tábla csokit:) biztos vki adta neki de azért jól esett h nekem adta. Mentünk szuratni, közbe pont hivott unokatesóm, h na mi a helyzet? Hirtelen nem tudtam mire gondol. Kérdezte h a felvételivel mi a helyzet? Megnézte neten szar volt épp ott megtudni h nem vettek, fel de ha mondhatom csak az nyugtat h egy jó tesi emeltel se sikerült volna. El kell gondolkozzak mi legyen, bár ez várható volt...  Most is sokat gondolok rá, sok kérdést hagyott a beszélgetésünk maga után és ami a legrosszabb h alig várom h újra láthassam és beszélhessek vele. Megyek megpróbálok aludni....

Reggel megint szar voltam és nem kelltem fel akkor amikor akartam, aztán végül rávettem magam és elindultam. Kimentem csömörre aztán siettem edzeni. Sikerült kint hagynom a hajómat a lapátommal éjszakára, nagy szerencse h nem tünt el különben fél millió minuszt elkönyvelhettem volna. Vizre szálltam és kiderült h csak egy darab 3 percről maradtam le, ennek örültem. Megcsináltam az edzés, egész jól ment, bár nagy szél volt. Bementem a suliba, Bea már ott volt, kajáltam utána nézegettünk tablókat a suliban és elindultunk a sportkórházba Útközbe egyszer hozzám, egyszer hozzá oda szólt vki h nem tudjuk-e ez meg az merre van. Mondta h biztos szimpatikusak lehettünk. Villamoson hozzám bújt utána a megállóban megöleltük egymást és végül a köszönésnél a 3 pusziból az utolsó már lecsúszott. Aranyos lány, de vhog nála sincs meg a kémia h úgy vonozódnék hozzá. Mentem tovább a pszihológusomhoz. Edzőmmel beszélt telefonon fél órát, mind2 részről pozitiv dolgok jöttek át. Végre rájöttem miért görcsölök versenyeken. Soha nem gondoltam volna, h az lesz a baj h nyerni akarok. Meg túl sok volt a kell, kéne meg társai. Helyette azt fogom tenni, h nem érdekel hanyadik helyen érek be csak adjam ki magamból amit tudok és ne foglalkozzak azzal ki hol van elöttem vagy mögöttem. Pontosan tudom hogyan fogom leevezni a pályát és harapni fogok, oda baszok és megmutatom mi is van bennem:) Mentem le kondizni, jó volt megtudtam csinálni az edzést, bár  tegnapi szuri a vállaamban eléggé fájt és ez estére fokozódott. Móninak nem adtam ma vissza a dvd-it, mert nem volt egyedül hát egészségére... Zsoltival beültünk cukrászdába, de elég sokszor volt az a kinos csend, nem tudtunk mit kezdeni egymással, ezután siettem Ricsihez mert felhivtam h nem kajálunk-e. Beültünk kajálni és beszélgettünk jólesett. Aztán haza jöttem és megnéztem a sorozatomat, de kicsit rosszul lettem Szandy rámirt h mi a helyzet és jól össze vesztünk azon h van-e értelme a szuriknak. Sok érv szól mellette és ellene, de az élsport nem az egészséges életről szól ezt sokan nem tudják! Kiirtam cd-re Cicussal az összes levelünket és megtudtam csinálni h az sms-ek is ott legyenek eddig 899-db sms-t irtunk egymásnak. Holnap lesz a napja vagyis ma h elmegyek hozzá és oda adom, kicsit izgulok hogy fog elsülni. Bele olvastam párba és húú nagyon kellemes érzések fogtak el, olyan mintha újra megtörténne vagy legalábbis eszembe jut az az érzés amikr azt éreztem amikor ezeket irtuk. Kiváncsi vagyok mit fog hozzá szólni. Tényleg nagyon oda voltunk egymásért, ez VITATHATATLAN:)

Elolvastam azt a levelet amit május másodikán ballagás után kaptam Cicustól. Most érte el azt a hatást amit akkor irt, h nem akar felzaklatni! Egyszerűen olyan állapotba kerültem h teljesen kiborultam és úgy sirtam mint amikor meghallt a Nagymamám. Ez a sirás sajnos olyan volt, amivel valami olyan fontos és értékes dolgot sirat az ember amiért bármit megadna, h újra legyen és tudja h nem lehet. Ezért lesz ennyire keserves mert el kell fogadnia, hogy nincs többé! Lehet ezzel közelebb kerültem ahhoz, h lezárjam ezt a dolgot magamban. Ma irtam neki, h vissza szeretném kapni a könyvemet és válaszólt is kedvesen. Olyan volt mint amikor elsőre irtam neki egy rövidet és Ő válaszólt rá pozitívan. Ezért is mertem kezdeményezni. Most nem irtam vissza, pedig mindennél szivesebben megkérdeztem volna  Tőle h mi a helyzet és minden ok, ahogy Ő mondaná:) Akármennyire is haragszom Rá azért, ahogy viselkedett amikor kórházba kerültem, nem tudok Rá haragudni, ez valószínű azért van mert még mindig érzek iránta. Ma a konditeremben mondta az Edzőm Felesége, h tényleg milyen hamar össze szedtem magam kórház után. Bele gondolva, igaza van és megint túl magasra tettem a lécet. Amikor a verseny volt én még akkor 2hete a kórházban feküdtem infúzióval. Két héttel ezek után igy is bekerültem egy felnőtt döntőbe, igaz a szerencse is mellém ált, szval végre el kéne fogadjam, h ez igy is nagy teljesitmény csak túl sokat várok el magamtól. Ami a legjobban bosszant, h mindig akkor történik velem vmi amikor végre jól mennék, ez lehet h sorsszerű? Lehet h nekem vmiért sose fog megadatni h tartósan jólmenjek és felérjek a csúcsra? Mindig csak a hegy közepén leszek és néha látom ahogy a nap rásüt a csúcsra? El kell fogadjam h egy rosszabb időjárás lejjebb sodor, de aztán talpra állok és újra felküzdöm magam és kezdődik elölröl ez az egész?

Megnéztem a Keresztapa trilógiát. Most is rá kellett jönnöm, h az élet nem a pénzről és a hatalomról szól(pedig mindenki ezeket hajszolja), tényleg jó ha ezek megvannak, de a legfontosabb az h legyen valaki aki igazán szeret! Itt erre egy jó idézet amit az elmúlt napokban olvastam: Az ember egy napon rádöbben arra,
hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás,
csak az, hogy valaki szeresse őt igazán.”
(Goethe)

Ezért fáj Nekem is a szivem mint ahogyan Cicusnak is. Most értettem meg igazán, h miért fáj a szive. Amikor elösször ezt irta nekem, akkor szakitottunk elösször és másnap a suliban festettem a termet, akkor kaptam elösször egy ilyen sms-t Tőle h fáj a szive. Most fogtam fel, h miért.  Mi igazán szerettük egymást. Mondhat Ő bármit de akkor is úgy gondolom, hogy megtaláltuk a másikban a másik felünket is és amikor együtt voltunk akkor alkottunk egy egészet! Ezért töltödtünk fel mindig és éreztük jól magunkat. Elhiszem, hogy fontos neki a férje és ezt tiszteletbe kell tartanom. Amiket ir azok közül szelektálnom kell, mert tudnám h forditott helyzetben én is ezt tenném, akármennyire rossz is. Igaza volt abban, h nagyon el voltam foglalva azzal, hogy nekem mennyire szar és eszembe se jutott vagy ha igen akkor nem gondoltam bele h Neki talán mégrosszabb, mert ott kell hagynia engem és közbe vissza kéne találnia a férjéhez. Annyira csodás volt az a kis idő amit együtt tölthettünk, sosem fogom elfelejteni. Abban a szobában tényleg nem számitott a kor, pénz, hatalom és semmi csak mi ketten. Olyan volt mintha belépve abba a szobába kint hagynánk az összes bajunkat és belépnénk kettőnk világába ahol mi szabjuk a szabályokat(kivéve amikor ránk kopogtak:) és boldogok vagyunk. Félek attól amit mondott: h az ember csak egy rövid ideig lehet boldog. Nem akarom h ez igy legyen és csak ennyi. Bár valakinek még ennyi sem jut. Próbálom elfelejteni, de egyszerűen nem megy. Volt most ez a lány, tényleg nagyon rendes és oda meg vissza volt értem. Vele megvolt az h egymásra néztünk és csak vigyorogtunk, de vmi hiányzott, mert én nem voltam érte oda és nem vonzódtam hozzá annyira. Eleinte vonzott, de később sajnos már nem. Az a baj h aranyosnak látom és akit aranyosnak lát az ember abba nem lesz sose szerelmes. Tegnap bementem hozzá, elég közömbös volt. Mondtam neki h látom döntött és h én is gondolkodtam ezen sokat és legyen ennyi. Láttam rajta h azért rosszul esett a döntésem és miután eljöttem egyből elkezdett bántani. Irtam neki h én még nem vagyok túl Cicuson. Aztán erre irta a legbántóbbat, h fussak vissza hozzá, mert megérdemeljük egymást. Ez azért fájt, de látszik h Ő nem elég inteligens ehhez h felfogja és megértse, bár lehet ehhez senki sem az. Meg nem is tudja a teljes történetet csak pár morzsát és ebből következtet. Ez volt a második eset, h én dobtam ki valakit, vagyis inkább rajtam múlt h lesz-e folytatás vagy sem. Ami a legrosszabb emlék és úgylátszik ez kisért, mert tavaj ősszel is megtörtént ez velem csak akkor Szandy miatt. Most is lefeküdtünk és mitán félálomba voltam elkezdem álmodni Cicusról meg a férjéről. Azért az az iskolai eset a verseny előtt elég rendesen felkavart és úgylátszik tudat alatt jó mélyen bennem maradt, mert álmomban azt a képet láttam. Félek a találkozásunktól, de leginkább magamtól h megbirom-e állni azt újra beszélgessünk. Most is az van bennem h felmegyek miközben felajánlotta h lehozza. Itt is úgyérzem bárhogy döntök rossz lesz, valahogy le kéne magamba zárni ezt a dolgot.... csak annyira nehéz és fájdalmas, de az idő majd segit és akkor már csak a szépre és a jóra akarok emlékezni:)))

Bejártam hozzá beszélgetni és egyszer csak egy kereszteződéshez érkeztem, végül azt az utat választottam h elmegyünk moziba. Jó volt civilbe látni, csak kicsit olyan fura helyzet volt. Bement wc-re addig kint álltam és elkezdett velem beszélgetni egy csávó aki a barátnőjét várta és tökre meglepődtem h vki igy hozzám szól. Úgyhogy tényleg jó hatással van rám. Néha viszont annyira félre értjük egymást vagy nem tudjuk a másik valójában mit akar, h az nagyon gáz! Hétfőn csókoltam meg elösször, jó érzés volt bár a csók nagyon nem volt jó nekem. Utána végül le is feküdtünk, de nem voltam vmi nagy élmény... Tegnap is elmentünk moziba, de már elég közönbös volt bár a film alatt hozzám bújt, de Ő már nem nagyon akart semmit. Éreztem h amit hétfőn nyujtottam az kevés volt, nem is akart már lefeküdni velem. Végül meggyőztem és megmutattam h jó vagyok az ágyban, de az a baj h nem azért csináltam, mert annyira megőrültem volna, főképp azért mert idegesitett h azt hiszi h béna vagyok. Tetszik, de sajnos csak aranyos, nincs meg az a vmi az a húúú amiért tényleg megőrülnék érte. Tisztelem mint embert és birom meg fontos is számomra, de tényleg nem őrülök meg érte:S Ő is mondta h más pasik alig várják h hozzá érjenek én meg.... Igaza volt, nem akarom h mégjobban belém gabajodjon, mert sajnos én nem tudnám viszonozni. Néha tökre tetszik, csak már megtanultam, h az a lány akit aranyosnak titulálok abba nem tudok szerelmes lenni pont azért mert csak aranyos.... Érdekes érzéseket élek át mellette vagyis már rég éreztem ilyeneket, újra magabiztos vagyok és vmilyen szinten jobban nézek ki. Ő mondta h amikor elösször rámnézett látta, h baj van. Mostanába már gyakrabban van jókedvem, ami jó. Eldöntöttem, h akármennyire is nehéz lesz és szar lesz elfogadni h utálni fog, de megmondom neki h hagyjuk ezt a dolgot ennyibe. A legszebb az egészbe h ezt még tegnap Ő is igy gondolta, mielőtt lefeküdtünk volna...

Ma délután versenyem lesz. Rég mentem már versenyen nagyon 500m egyest. Eléggé izgulok milyen lesz. Ma vhogy végig eveztem, de belülről nagyon rossz érzés volt. Kapkodtam, szarul fogtam vizet és görcsös volt az egész. Belülről azért éreztem, h fut a hajó, de nem tudtam úgy evezni h jól is essen.

Szülinapom az elmúlt 3 év után elég szerényre sikerült. Kiváncsi voltam h Cicus felköszönt-e, de nem tette...  Jah meg a  legszebb h múlt hét pénteken mentem versenyre, de elötte bementem kajáért a sulimba. Jövök ki a kajáldából erre nem hiszek a szememnek ott megy a folyosó másik végén és mellettem nem sokkra lehet h a férje volt az... Hátra fordult biztos észre vett, vmit mondott is de sztem a férjének. Eléggé meglepődtem, de jó gyorsan elmentem. Kint láttam h biztos a férje volt mert ott a kocsijuk és nincs benne senki.... Elötte tök jó kedvem volt és ez az egész annyira felkavart. Erre is mennyi az esély, h Ő is épp akkor menjen be vmiért amikor épp én megyek be kajáért?!?! Néha nagyon sorsszerűek a dolgok. Viszon nem tudom neki megbocsájtani, h amikor kórházba kerültem leszart! Azt mondta a p. csaj h ha tényleg szeretett volna bejön, de a minimum h keres. Én ezt nem akarom elhinni, de lehet h tényleg igy van. Magamból kiindulva biztos. A legdúrvább az, h amikor szerelmes vagyok vki és vége, elszoktam gondolkodni, h mi van ha kórházba kerülök akkor biztos bejön és leül az ágyam mellé és fogja a kezem. Ez volt a legjobb tanulság h tényleg kórházba kerültem és még fel se hivott, de egy sms-t se irt h élsz vagy mi van veled.... Sejtem az ő magyarázatát: úgyis tudtam h rendbe jössz meg bla-bla... Ez az amivel nagyon sziven talált, h szarul voltam bajom volt és nem számithattam rá! Ha ezzel az volt a célja, h kiábránduljak, akkor tettem afelé egy lépést. Vhogy vissza kéne szerezni az idézeteimet meg a könyvemet Tőle, de nem tudom hogy, félek irni neki, meg attól is h felkavarna. Viszont megint volt egy csomó ember akitől nem vártam volna, de felköszöntöttek és tudták mikor van a szülinapom. Ezek olyanok voltak, akikkel különösebben nem vagyok jóba, de azért fél szemmel mégis figyelnek rám vagy érdekli őket mi van velem. Ez eléggé jólesett. Bár tudom h nem ezt kell figyelembe venni, h vki egy évbe egyszer eszébe jutok hanem azt akire folyamatosan lehet alapozni. Ott van Ricsi ő már a 17. születés napom óta mindegyiken ott volt és ez már egy olyan szokás amit ameddig tudok megtartok bármi is legyen. Úgy érzem h ez egy biztos pont és régen tök jóba voltunk, sajnálom h igy alakult. Útólag megbántam h ennyire puffogtam. Bár ki tudja.... Zsolti is, teljes csalódás számomra azok után h tavaj mennyire jóba voltunk. Felajánlottam neki a hajómat, mert ebbe gyorsabb és tökre szétbaszta ráadásul még elnézést se kért és kb egyszer megköszönte... Ezzel még nem is lenne baj, mert tényleg azért adtam oda h segitsek, de szarul esett h ő is látta és aztán én is h szétüti és ő magától nem kezdett volna ezzel semmit se... Szétbaszta volna mégjobban ha nem szólok és vissza adja. Sztem ez nemtúl normális dolog. Én úgy látom ez olyan mintha Ő kölcsön adná a kocsiját és én mindig egy kicsit meghúznám aztán vissza adnám! Csak ez még rosszabb, mert a kocsin ki lehet cserélni az elemet vagy lefesteni, de ezt nem lehet javitani. Meg egy hete minden nap mondom neki h adja oda a képeket és arra lusta h kattintson kettőt és rárakja egy pen-drivera! Ez is elég üzenet értékű mennyire tele szar... Ez is gáz h igy alakult, de legalább kiderült mekkora "barátok" voltunk...

Most megpróbálok oda koncentrálni erre a versenyre és össze szedni magamat, h holnap kitudjam magamból adni a maximumot és amikor beértem azt érezzem h ennyit tudtam semmivel se többet és akkor nem fog számitani h hanyadik lettem!!!

Ma volt a névnapom, egész jól telt. Vagyis jobban mint egy éve! Megint volt pár ember aki kellemes meglepetést okozott, azzal h eszébe jutottam. Megint volt egy lány inkább nő akitől vártam volna, de nem kaptam... Kiváncsi vagyok, h a szülinapomon felfog-e köszönteni vagy már teljesen megszakitotta velem a kapcsolatot Cicus. Ha az utóbbi akkor ki kell találjak vmit h vissza szerezzem az idézeteimet és a könyvet amit ballagásra kaptam és alig volt párszor a kezemben. Ez volt a második nap h bementem a palacsintás lányhoz beszélgetni. Tőle épitő kritikát kaptam, elmondta úgyanúgy a rosszat és a jót is rólam. Az a legkomolyabb, h várt ma engem, pedig hetente egyszer szoktam csak menni hozzá. Mondta h amikor tegnap elmentem már akkor tudta h ma is jönni fogok. Mondtam neki h esz nekem eszembe se jutott csak olyan este 8körül. Arra jutottam h ez azért lehetett h én ma mentem hozzá, mert Ő erre sokat gondolt vagy csak gondolt és megvalósult:) Mostanába folyamatosan minden alkalommal egyre jobb kedvem lesz és jól érzem ott magam. Vele el tudok normálisan beszélgetni és ez tök jó. Olyan dolog amit jelenleg nem kapok meg senkitől. Holnap megyünk moziba. Ma úgy érzem sokat fejlődött a kapcsolatunk. Kiváncsi leszek mi fog kisülni ebből...:P

Ma végre eljutottam fodrászhoz, aztán elmentem egyik volt osztály társammal és régi jóbarátommal megnézni egy filmet a moziba. Jó volt végig röhögtem az egészet. Végre megérte moziba lenni, mert ki tudtam kapcsolni és lazitottam. Utána elindultam haza, de úgy éreztem h elmegyek a palacsintás lányhoz beszélni meg bejelenteni h jó kedvem van. Már majdnem oda értem amikor egyszer csak leállt a motor kigyulladt az aksi és elkezdett melegedni a viz... Leálltam vele felhivtam edzőmet h mi lehet, aztán bementem hozzá beszélgetni. Ott lehettem kb egy órát. Megint sok érdekes dologra rájöttem. Meg mondta h most sokkal jobban nézek ki. Valóban fergeteges hangulatom volt, bár sajnos egyre romlott ahogy a kocsi beszart, meg amiket mondott h Cicus ha valóban szeretett volna egy percig is akkor akár mi van most felhiv vagy ir vagy vmi.... Ebből h most nem tett semmit, pedig tudta h kórházba vagyok és azt is h nagyon szarul látszik h nem jelentettem neki semmit, csak azt hihette egy pillanatra. Ráadásul amit adott könyv abba is olvastam egy ilyen fejezetet h én csak arra voltam jó h nőnek érezze magát mellettem aztán haza menjen és görgesse a szart tovább. Sajnos vissza gondolva van benne vmi... Bár megakarom tudni és érteni miért nem keresett, vagy csak vmi mentséget kapni h miért ne haragudjak rá emiatt, valahogy nem vagyok rá kiváncsi, mert azt kell nézni h ki mit tesz. Nem azt h mit mond... Mondani bármit lehet, felelősség nélkül, tenni viszont nem! A másik nagy felismerés az volt h nagyon számit nekem mások véleménye akár pozitiv akár negativ. Mindig mond vmit vki és az engem foglalkoztat. Túlságosan is. Ezeken változtatnom kell, mert csak energiát pazarlok. Amiből amúgy sincs túl sok!

Már nagyon nem birtam elviselni azt az alkoholista roncs öreget h szuszog beszarik és még artikulátlanul beszél is.. Ott kell maradjak megőrülök. Felhivtam egyik barátomat haza tud-e vinni, de pont régi barátaimmal találkozott és az egyikkel nem akartam találkozni. Edzőmet nem akartam újra szivességre kérni, apámra ismét nem számitottam, amikor még be se jött hozzám... Igy fogtam és elindultam haza gyalog bkv-val csak menjek már el innen. Útközbe megálltam a gyógyszertárnál ahol bele futottam egy félórás áldogálásba... Utána végre haza értem. Annyit fogytam h lötyög rajtam a gatyám:) Egész jól éreztem magam itthon, megnéztem a Titanicot és teljesen elérzékenyültem. Rájöttem h még nem zártam le magamban ezt a dolgot Cicussal és ameddig ezt nem teszem meg addig nem leszek túl rajta. Csak még nem tudom hogy kell. Egész végig azon gondolkoztam h milyen hatalmas ereje van a szerelemnek. Meghogy a főszereplőt is épp Jacknek hivják:) Azon a jeleneten gondolkodtam el amikor már a nő megy le a mentőcsónakkal, de meggondolja magát és kiugrik, h a szerelmével lehessen! Eszembe jutott h vajon Cicus is kiugrott volna? Vagy ha egykorosztály vagyunk, kiugrik a házasságából miattam? Milyen hatalmas ereje van annak ha két ember szereti egymást és ezáltam mikre lesznek képesek! Úgy érzem ebből kicsit én is megtapasztaltam. Meg amikor Di Capro(Jack) az asztalnál arról mesél h mennyire csodálatos az élet, mert pár napja még egy hid alatt aludt most meg ott ül egy hajón az elit asztalánál. Ebbe belegondolni is csodálatos és meghökkentő, h mikre képes az ember és tényleg mennyire jó is tud lenni az élet ha úgy álunk hozzá. Semmije nem volt, de vhogy mégis mindene megvolt és boldog volt. Sokan gondolkoztam azon mi lenne az az egy dolog amit kérhetnék ha lehetne. Végül arra jutottam h az h legyek boldog és most azzal egésziteném ki h azok is akiket szeretek. Olvastam a kórházban Cicus könyvét. Rájöttem h én ki tudom fejezni az érzelmeimet ami a férfiaknál ritka dolog, talán ezért is szeretett belém, mert még nem találkozott senki ilyennel aki férfi létére ezt meg tudta volna tenni. Egszer vhogy nagyon jól megfogalmazta, h a nők mégis nőket szeretnek és az én lelkem olyan mint egy nőnek ezért szeretett belém. Kiváncsi vagyok meddig nem keres. Szerintem sokáig fogja most birni, mert megint elég ellszánt és teljesen ellenségnek tekint, mert amikor együtt vagyunk akkor önfeledt boldog és nyugod, de az elkövetkezendő időszak nem ér neki ennyit, mert kell 2 hét h egy találkozásunk után rendbe rakja a fiókjait. Tegnap akartam irni az érzéseimről meg erről az egész filmről, de vhogy olyan szinten görcsöltek a beleim és aztán beszált a gyomrom is h nem tudtam. Az előző bejegyzést épp publikálni akartam csak elötte kimenteni erre elveszett az egész.. Nagyon elment a kedvem h újra leirjam és nem is sikerült olyan jól mint elsőre. Erőt vettem magamon és leirtam, remélem azért ez is sikerült vhogy.

Mielőtt bekerültem egy hete hétfőn 2és fél órát beszélgettem a palacsintás csajjal. Vele is elég sok hasonlóságot vettük észre egymás között és nagyon sokmindenben ugyan olyan a látásmódunk. Meg sokdolgot megfogalmazott rólam, de talán fontosabb h ki is mondta és azért dúrva volt h egy nő aki párszor látott és kiszolgált milyennek tart. Majd vmikor ha lesz rá időm vissza megyek beszélgetni vele, mert jó és hasznos. Bár amikor elkezdtem kifejteni az elméletemet a mindennek oka van kicsit hülyének nézett...

Megpróbálom leirni azt ami az elmúlt pár napban történt velem időrendbe. Felhivtam szerdán este edzőmet h vigyen be a kórházba, mert annyira rosszul voltam. Ott közölték amit itthon sejtettem bár nem akartam elfogadni h ott kell maradjak. Meglepően rendesen bántak velem, biztos szimpatikus lehettem:) Elsőre a szoba többi lakója is barátságosnak tünt. A második napomon egyszer csak az egyik öreg bácsi akiről kiderült h alkesz előjöttek az elvonási tünetei és ott volt a csúcspont amikor a katéteres zacskóját a hátára csapta fogott egy kést és elindult.... Elsétált közvetlen mellettem is épp kezet mostam, de láttam rajta h nem én vagyok a célpont. Utána gondoltam bele h mi van ha megszúr? Meghogy miért nem féltem egy kicsit se? Ahogy kiért a folyosóra egyből két ápoló leszerelte. Utána az elkövetkezendő pár napot az ágyban töltötte benyugtatózva és lekötözve. Teljesen nem tudott magáról az első nap elmondta az össze káronkodást amit ismert és az össze erejével fel akart kellni. Nagyon dúrva volt látni h tényleg mire képes az alkohol. Az áplolók egész idő alatt vele példáloztak, h itt van ez a vége... Elég rossz volt vele egyszobába ezek után néha már teljesen beteg gondolataim is voltak h megfolytom egy párnával vagy beadok neki még több nyugtatót. Teljesen egy emberi roncs volt. Alig kapott levegőt, beszart, etetni kellett és nem volt vmi szép látvány h ennyire le lehet csúszni. Utolsó éjszakámon váratlan vendég érkezett Ernőbácsi. Szegény jó öreg volt megjárta a második világháborút is ahol elvesztette a fél szemét. Cukorbeteg, magas a vérnymomása nemrég volt epeműtétje és most még megkapta ezt a hasmenést is. Volt különbség a két öreg között pedig az egyik sokkal öregebb volt és még igy is volt tartása. Másnap épp ebédeltem amikor szegény öreg kiborult az orvosnak egy pillanatra feladta a reményt és majdnem elsirta magát, aztán az orvos nyugtatta meg h semmi baj hamar rendbe jön. Itt gondolkodtam el azon h tényleg mennyire megviselhet vkit ez a hasmenés ha még egy sokmindent megélt öreg bácsi is ennyire ki tud borulni. Az orvos nagyon hasonlitott a volt magyar tanáromra ezért szimpatikus is volt. Bent létem alatt sokan érdeklődtek telefonon, de csak Anyukám jött be és edzőm többször keresett mint a saját apám. Ez azért dúrva, de nem lep meg. Az viszont annál inkább ahogy Cicus viselkedett. Amikor eslő nap kezdtem rosszul lenni és kiváncsi voltam a véleményére vagy a tanácsára mit csináljak és alig akart válaszólni meg fel se vette a telefont, miközben sejthette h nem vmi lelki dologról akarok beszélni vele... Bánt h ilyen volt és még most se keres h mi van velem h vagyok kijöttem-e már. Ennyire el akar felejteni vagy csak az állapota miatt ilyen, olyan rossz h nem tudom miért csinálhatta ezt és mi van vele... Elég dúrva h igy viselkedik amikor kórházba kerültem, ahhoz képest, h pár hónapja még azt mondta: -szeretlek.....

Nagyon szarul vagyok, nem hittem h ennyire érezhetem magam rosszul a börömben! Most bemegyek a kórházba mert egyre rosszabbul vagyok.... Remélem minél hamarabb meggyógyulok. Addig egy kis szünet lesz itt!

Úgy érzem teljes mértékbe bejött a tegnapi idézet! Ennél jobban alig sikerülhetett volna. Történelemből végülis meglett az eredménye a sok tanulásnak, igaz nem pont úgy ahogy számitottam. Kihúztam egy olyan tételt amiről azt mondta a Tanár h kivette... Ott kellett valamit kitaláljak, meg korrekt volt mert utána egyből oda jött hozzám és elmondott pár dolgot ami fontos a tételben(igaz pár évszámot kicsit elkevert). Elsőre teljesen kivoltam h ezért tanultam és most hiába, de szerencsére azért a sok tudá bővitette a látókörömet és sok dolgot tudtam mondani, meg az általános tudásom is a hasznomra volt. Miután elmondtam az egyik Tanárnő azt mondta h nem lehetett észre venni h semmit nem tudtam a tételről és most találtam ki az egészet, szte 5felelet volt. Szerencsére a töri tanár és a vizsgabiztos szerint is:) Magyarból kihúztam két jó tételt az irodalomról tudtam beszélni, mert még az elöző tanárunk nagyon jól elmagyarázta, a nyelvtant meg össze puskáztam, de ez a Tanár nem felejt... Nem adott max pontszámot pedig egy bent lévő másik magyarszakos tanár szerint lehetett volna. Akkor 4 vagyok magyarból, de ez legyen a legkevesebb. Angol Tanárnő ma is tanubizonyságott tett mély emberségéről és jóindulatáról! Mindent megtett értünk és bár nem érdemeltem meg vagyis szerintem a tudásom nem 5, de Ő megadta. Nagy gesztusnak veszem, mert kevés ilyen embert ismerek aki ennyire a szivügyére vette a sorsunkat és akkor se mondott le rólunk amikor senki nem figyelt rá... Még nem sikerült felfognom h megva... Négy évig hangoztatták h ez mekkora dolog, de sztem túlértékelték, mert manapság ez az alap, olyan mint egy személyigazolvány. Ha megvan akkor egyszerű az ember élete, de ha nincs akkor folyton akadályokba botlik vagy vmi hasnolnó ez nem volt a legjobb idézet. Jah és a legdúrvábbat majdnem elfelejtettem leirni, kaptam ilyen vizsga bizottsági elismerést a feleletemre történelemből és magyarból:) Tanulmányi oklevelemből nem sok van, sztem ez az első, de hát vhol el kell kezdeni:D Mondtam Cicusnak is, de ő ezt úgy reagálta le h nemárr, jól meglepődött. Éreztem h ezt fogja mondani. Utána este irtam is neki h jobban esett volna ha a nemár utána mondja h büszke rám és gratulál... Nagyon ellenséges velem, mér a hangja is olyan távolságtartó:/ Volt tesitanárunk is bent volt és kérdezte, h na mi volt h ment? Páran voltunk ott aztán rámnéz és kérdezi: nah póttétel volt?:D Itt szembesültem vele h mennyit változtam pár év alatt és nemhogy póttétel nem volt, még oklevelet is kaptam:)

Nagymamám ha még élne akkor most biztos nagyon büszke lenne rám! Neki volt nagy álma h én leérettségizzek, mert az Ő idején ez még sokat jelentett és azt hitte ez még most is igy van. Emlékszem mindig azt mondta: h csak az érettségi meglegyen és látszott rajta h úgy szeretné ha ez sikerülne nekem:) Remélem azért igy is büszke rám:)) Ő is sok erőt adott a tanulásban és az emelt tesin amikor már a lábamat alig birtam előre tenni és megálltam volna 2000m, Rá is gondoltam és megcsináltam!

Életem egyik legjelentősebb szakasza most lezárult. Ebben az iskolában teljesen megváltoztam, kiszélesedett a látásmódom és felnőttem:)

Ma is majdnem egész nap tanultam, a töri tételeket tényleg úgy érzem h lelkiismeretesen megtanultam. Angolból érdemtelenül kapnám meg az 5, úgyhogy nem fogok kiakadni ha 4 leszek. Átnéztem azért a magyar tételeket s, ezt az idézetet épp az ember tragédiájában találtam és lehet h el fogom olvasni, mert sok érdekes kérdést feszeget! Ez az idézet is, annyira igaz az egész életre. Nem tudsz mit csinálni küzdesz és bizol abban h amiért harcoltál meglesz az eredménye.... Lehet tényleg csak erről szól az egész és mi bonyolitjuk túl a dolgokat?:)

Pénteken megtudtam a tesi emeltem eredményét és utána este kiszámoltam h esélyem sincs h felvegyenek már bármit is teszek. Szóbelire 50ből kaptak 15pontot ami nem túl jó és hiába lett 70% os a gyakorlat ami jónak számit a szóbeli lerontja... Hétvéhén kellett volna tanuljak, de nem tudtam rávenni magamat. Vasárnap este elkezdtem, de nem jutottam sokra. Ma viszont végre erőt vettem magamon és tanultam. Igaz csak törit. Magyart egyszer átnézem majd mert jólenne ha 3as lennék! Úgy érzem erre az érettségimre a felkészülésem mellett Cicus is rányomta a bélyegét... Magyar irásbelivel meg a tesi hiba volt a 6 tételt húzni:D Most megint erőt vett magán és próbálja bezárni a szekrénye összes fiókját amibe benne vagyok. Azért a sorsunk látszik h próbál még tenni kettőnkért vasárnap is vmi olyan véletlenek sora vezette el addig h felhivjon h azt leirni se érdemes:)

Ma lementem futni és miután levettem az atlétámat láttam az embereken h eléggé megnéznek és futás közbe azon gondolkoztam h vajon mellettem egy lánynak tényleg olyan érzései támadhatnak h nem elég jó nekem és h ő nem is néz ki olyan jól csak azért mert én kicsit izmos vagyok? Van egy lány akivel beszélgetek, küldtem neki képeket és nem érti h miért nincs bnőm... Ő is megerősit abban h van ebben a gondolatmenetben vmi.. Mert már ő a sokadik aki szerint jól nézek ki, de viszont még mindig nincs bnőm:( Szerdán este lehet elmegyek bulizni és felnézek vmi társkereső lapra mert tényleg nemsok mindent teszek azért h legyen bnőm....