Tegnap délelőtti edzésen az egyik résztávba újra összecsaptunk Lacival. Idegesitett h ő nem tartja be a százalékokat és gyorsabban megy. A végén amikor 100% ot kell menni Ő már nem tud olyan gyors lenni ezért mindig hoztam rajta másfél egy hajót, de mindig kitartott az előnye. Jó kis macska egér harc volt:) Az utolsóba én is keményebben kezdtem és vezettem, jöttek az emelések és tartottam magamat, az utolsónál ő is és én is úgy nyomtuk ami a csövön kifér az Ő edzője még orditott is h CSAPÁS, nem vesztettem el a fejemet és amit régről tanultam elkezdtem hamarabb szabaditani igy nagyobb is lett a csapásom és pár huzás után nem h csökkent volna az előnyöm ami kb stagnált, elkezdett nőni és Laci megállt én meg nyertem. Jó érzés volt. Utána viszont nagyon éreztem a derekamat, amit előző nap kondi közbe húztam meg. Szerencsére az edzésből nem volt sok, nem álltam ki hanem csak mozgásból leeveztem. Délután elég gyors porgram volt, de vhogy féltem erőset húzni a derekam miatt meg fáradt is voltam és éreztem h pont úgy húzok mint reggel és nem megy úgy a hajó. Az utolsó két résztávnál már mindegy alapon nyomtam és az utolsó elötti résztáv egy fokozó 30mp volt 10mp növelve a százalékot 80-90-100. Abban bátran elindultam és jól eveztem, ebből a jó mozgásból olyan jól kitudtam evezni a 100% edzés társam aki jött mellettem úgy eltünt h perifériából se láttam. Végén volt egy 20mp abban már tényleg minden mindegy alapon ahogy tudtam úgy elrajtoltam és vmi félelmetesen gyorsan ment, már a rajt után nem láttam magam körül senkit, a mozgásom most nem volt annyir jó mint az előbb, belülről úgy éreztem h nem tudom kordába tartani az erőt, de Jani szerint 15mp borzasztó gyorsan mentem:) Én is éreztem h sebbeségre nagyon megy. Későn végeztünk nagyon már ránksötétedett. Elmentem szuratni és utána haza. Móni megint megcsinálta a kavarását, de végül átmentem hozzá és ott aludtam. Reggel mint akit összevertek úgy keltem fel alig birtam kikelni az ágyból. Siettem edzésre, mert késésbe voltam és nálam volt a motoros garázs kulcsa. Már majdnem ott voltam amikor jöttem egy felüljárón, elöttem egy motoros lassitott, sztem ennek hatására én is elvettem a gázt és lassultam, de még igy is kb 70el mehettem, mert mögöttem egy opeles turt le az utról és későn vettem észre a rendőrt a fák között a bozotban a trafi paxal, úgyhogy több mint vszínű h lefényképeztek és ez 30ropiba fog fájni.... Az idegesit h ezt költhettem volna vmi másra is.... Dúrva lenne ha szerencsém lenne és kevessebbel mentem mint 64, mert akkor nem büntetnek meg. Utána leértem edzésre, megint 2db pálya volt. Szavazással eldöntöttük, h melyikkel kezdjünk és az 500ra esett a választás. Nem nagyon voltam ott fejbe. ELindultam és nyomtam, periférikusan láttam, h nincs mellettem senki, de táv közbe eszembe jutottak dolgok és nem tudtam 100%ig az evezésre és a pályára figyelni. Úgy éreztem nem vettem vissza a csapásból Janiék a motorosból ezt máshogy látták és sokat segitett, h beszéltek hozzám mit hogy. A végén most jó viz volt és megtudtam indulni csapásból és 1mp javitottam az előző pályához képest, ami meglepő mert azt hittem rosszabb lesz. Végre újra le tudok jönni egy 500m pályát és kitudom hajtani magamat. Ez eddig fejbe nem sikerült. Utána jöttünk egy 1000m is, megkaptam a taktikát ami végülis arról szólt h induljak el ahogy tudok jöjjek le 500ig, ott induljak rá és még egyszer a vége előtt. Mondom nekik ez egy fullos pálya, ahhoz képest h szarjuk le az ezret, mert nem erre készülünk. Az első 500 jól sikerült bár nem szakadtam meg, de viszont vhogy nagyon el találtam a mozgást és olyan jól esett evezni, mondták h nagyon belassultam a táv 2/3 nál, de a végén nagyon brutálisat indultam és az időm csak pár másodpercel lett rosszabb az előző pályáénál, amiben kifacsartam magamat. Belülről még nem éreztem ilyen h ennyire összhangba lenne a mozgásom és jól futott a hajó és hihetetlenül jól esett, pillanatra még meg is lepett ez az érzés. Edzés végén találkoztam Wichmann Tamással épp vmi barátjának a fiát edzette és lent volt a telepen. Régen amikor volt egy velem egyidős kenusa akkor még emlékezett h én is jól mentem és mindig amikor lent van megkérdezi mi a helyzet és van pár kedves szava hozzám. Ma se volt ez másképp és mondta h nagyon jól nézett ki ahogy eveztem, összhangba volt dinamikus volt és futott a hajó nem ült vissza és élvezet volt nézni. Mondtam neki h köszönöm szépen és erre Ő azt mondta h Ő köszöni, h ezt látthatta, sztem ennél nagyobb elismerést még nem kaptam és ez a dicséret nagyon jól esett:) Belülről is éreztem h jó, de ha már egy többszörös világ és európa bajnoktól hallom h nagyon tetszett neki és élvezte akkor elmerem hinni, h ez tényleg jó volt. Délután a kondi terembem mondtam Janinak amit mondott Wicmann, h azért ez mennyire jól esett, erre Jani mondta, h igen egyszer még kajakos lehet belőlem ha megcsinálom amit mond. Mondtam neki h egyszer ezt már hallotam az egyik edzőmtől, hogyha rendesen csinálom még lehet belőlem vki. Az is egy olyan edzés után volt amikor rajtam vizeztek azok akik körbe szoktak kajakozni és jól evezhettem. Jó lenne ha végre felfognám, h ez bennem van csak nem élek vele, vagy vmi mindig közbe jön h ne tudjam kihasználni. Nagyon várom a jövö heti versenyt, mert érzem h nagyon gyors vagyok és minden edzésen új rekordot megyek, ami jó érzés, ráadásul úgy h belülről még éreztem h van benne és miután oda mentem a mai pálya utána Janiékhoz a motoroshoz, h Ők h látták a pályát az első válasz az h egy rakás szar volt. Kufi a másik csapat edzője egyből el mosolyodott, mondta Jani h dölöngéltem, előredöltem és nem volt elég nagy a csapás. Mondtam h igen én is éreztem h ebbe még volt, de azért dúrva volt ez hallani egy új csúcs után:) Mondták h a bemelegités alatt, úgy látták h nagyon enervált vagyok és mindjárt elalszok:) Ezek után azért meglepődtek. Zsoltihoz hozzá szóltam amikor pihentünk fent a két pálya között, mert ő keveset evezett és ment el, h jön-e ma kondizni? Erre olyan furán válaszólt h jól van akkor nem kell beszélgetnünk és szálltam vizre az ezer méterhez, megint vmi csipte a szemét. Lehet az h megint javitottam az időmön és mégjobban elvertem az Ő csucsát és most is köze nem volt hozzám, mert ő is beállt és leevezte. Az is lehet h a kis késésemen volt kiakadva vagy csak szimplán szar kedve volt vmi miatt....
Délutáni kondi után kimentem Katihoz csömörre szuratni és beszélgettünk is egy kicsit. Mondott egy érdekes gondolatot ami haza felé sokat agyaltam. Azért félt ezektől a szaroktól, h mi lesz később a hatásuk. Én persze védekeztem és mondtam, h jó de én nem iszok nem drogozok, oda figyelek mit eszek, szedek egy csomó vitamint stb.... ezzel legfőképp magamat nyugtatom, de azért mindig ezeket szoktam feldobni ha vkivel ilyen témáról beszélgetünk. Ő is mondta h az a sok sportoló se véletlen halt meg mert felborulnak és h egy vmien szinten egy bizonyos öngyilkosság, mert én adatom be tudom mi lesz a következménye és mégis megteszem. Azért ezt is dúrva volt hallani, h képes egy sportoló öngyilkos lenni az eredményért. Csak sajnos már a sporthoz ez is hozzá tartozik kb pont annyira mint az edzés a pihenés vagy az étkezés. Ez is egy fontos része a felkészülésnek....
