Ma beszéltünk, nagyon kivan:( Eljött az idő amit mondott Neki a pszichológusa! Irt P-is egy elég hosszú levelet. Érdekes gondolatai voltak, csak az a baj, hogy amiket irt olyan mintha vázlatpontok lennének, amit takar azt már nem fejtette ki. Engem már régóta őröl, ami igazán a levél fő témája, sokat gondolkozok és mondtam Neki is, nem szeretném ha miattam szakadna szét egy család! Ebben Ő is igazat adott Nekem, hogyha még közvetve is, de van közöm hozzá, de azt is mondta ha nem én akkor jött volna más, és általa robbant volna ez az időzitett bomba! Számomra valahol annyira félelmetes, ahogy két ember majdnem kiskora óta ismeri egymást és kiderül mégse... Igazából fogalmuk sincs a másik gondolatairól, érzelmeiről és minkettőnek mások a vágyai, ráadásul még ha szeretnék se tudnák megadni amire a másik vágyik... Érdekes, Ő a végsőkig kitartott mellette, újra akarta kezdeni, de amikor Ő lehetőséget adott Neki, soha nem tudott vele élni, sőt még rosszabb lett mint előtte volt. Még mindig nem fogja fel, hogy nem én vettem el Tőle, hanem ez egy folyamat volt ahogy egyre távolabb kerültek egymástól. Ha én már nem is leszek, akkor mindig jön majd más, ahogy az régebben is történt.
Remélem, nem dúrvul tovább a helyzet.....
